Húsvét előtti bátoritás a kórházakban

Húsvét ünnep vigasztaló, bátoritó üzenetét vitték a kórházakba a missziósok, nőszövetségi tagok és szikések. Múlt héten az új kórházba, ezen a héten pedig a régi kórházba vitte az örömhírt a Szatmári Református Egyházmegye küldöttsége.

Elmúlt héten a megyei kórházban a Szamos-negyediek és szikések segítették a lelkipásztorok szolgálatát.

Tegnap a városi kórházban Nagy Erika egyházmegyei missziói előadó, Balvinszki Sándor kórházlelkész, Kürti Tamás szatmárgörbedi és Rácz Ervin szigetlankai lelkész mellett németisek, valamit túlnyomórészt szigetlankaiak szolgáltak, és vitték az evangéliumot: „Mert így szól az én Uram, az ÚR: Íme, én magam keresem meg nyájamat, és magam gondoskodom róla.

Ahogyan a pásztor utánanéz nyájának, amikor ott áll elszéledt juhai között, úgy gondoskodom nyájamról, és kiszabadítom őket mindenhonnan, ahová szétszóródtak ama felhős és borús napon. Kihozom őket a népek közül, egybegyűjtöm az országokból, azután hazaviszem őket földjükre. Izráel hegyein legeltetem őket, a völgyekben s az ország minden lakóhelyén. Jó legelőn legeltetem őket, és Izráel magas hegyein lesz az akluk. Ott fekszenek jó akolban, és kövér legelőn legelnek Izráel hegyein.

Én magam legeltetem nyájamat, s én pihentetem meg őket – ezt mondja az én Uram, az ÚR. Az elveszettet megkeresem, az eltévelyedettet visszahozom, a sérültet bekötözöm, a beteget erősítem, a kövéret és erőset elveszítem. Úgy legeltetem őket, ahogyan kell.” (Ez 34.11-16)