Humoros húsvéti versek és sms-ek

Kerek erdőn jártam
Kék ibolyát láttam.
El akart hervadni
Meg szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Én még kicsi vagyok,
Verset nem tudok.
Majd jönnek a nagyok,
Mondanak azok.
Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
Elszökök a lányával!

Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom!

Korán reggel útra keltem,
Se nem ittam, se nem ettem.
Tarisznya húzza a vállam,
Térdig kopott már a lábam.
Bejártam a fél világot,
Láttam sok-sok szép virágot.
A legszebbre most találtam,
Hogy öntözzem, alig vártam.

Piros tojás, fehér nyuszi,
Locsolásért jár a puszi!

Itt a húsvét, eljött végre,
A szép lányok örömére.
Mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.

Kit húsvétkor nem locsolnak,
Hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát, szép virágom,
Locsolásért csók jár, három!

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Ebben a ház udvarában szép kis bimbó nő.
Nevelje majd szépre, jóra a jó Teremtő!
Vizet hoztam a tövére, szálljon áldás a fejére,
Istentől azt kérem, piros tojás a bérem!
Szabad-e locsolni?

Rózsavizes húsvét napját jöttem ma kívánni,
Nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!
Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak,
Mint a réten a gyöngyharmat a nyíló virágnak.
Olyan lesz az arcuk tőle, mint a hamvas virág,
Örömünkben együtt örül a megváltott világ.
Megváltónk is együtt örül az egész világgal,
Ajándékozzatok meg hát egy hímes tojással!

Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek a piros tojások.

Egy tök, két tök, nem tökölök, öntök.

Van nekem egy locsolóm,
Nem kölni van benne.
Ha én azt itt elővenném,
Nagy sikoltás lenne!

Zöld a moha, zöld a páfrány,
Megöntözlek házisárkány!

Húsvét van, odakinn mosolyog az ég is,
Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is!

Kertekbe bementem,
nefelejcseket csentem.
Settenkedtem csendesen,
nem neszeztem egyet sem.
De egy helyen rettenetest tettem,
s egy fergetegeset szellentettem.
Ez lett vesztem, megleptek,
s emberesen elvertek.
Nefelejcsem elveszett,
kerek fejem berepedt.
Egyebet nem tehetek,
ezzel keresem fel kegyedet:
Megpermetezhetem-e fejedet/begyedet?

Büdös ez a kölni,
szabad-e fröcskölni?

Józsi vagyok, szép és laza
Locsoljak, vagy menjek haza?

Felnézek az égre,
a versemnek vége.

Én verset nem tudok,
azt mondjanak a kicsik,
én csak azért jöttem,
hogy igyak egy kicsit.

Egy gondolat bánt engemet:
Elfeledtem a versemet.

Van nálam egy kis pacsuli,
Leloccsintom magát.
Ha egy kicsi mázlija van,
Szereti a szagát.

Sivatagban él a teve,
locsolkodni jöttem, he-he.

Én kis kertész legény vagyok,
Magam után szagot hagyok.

Harangoznak húsvétra,
Leszakadt a tyúklétra:
Kezdődik a locsolás -
Nekem is jut egy tojás.
E háznak van rózsabokra,
megöntözném, hogy virulna.
A kis kertész fáradsága,
egy pár tojás a váltsága.

Életadó vizet hoztam,
Rádöntöm az összeszt mosztan.

Öntözzük, öntözzük,
Hadd legyen frissecske!
Így lesz a leányból
Szép, piros menyecske!

Locsolhatok?
Szomjas vagyok!

Rózsa, rózsa, szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál!
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál!

Ákom-bákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.

Locsolni jöttem, nem titkolom,
Szép szokás ez, úgy gondolom.
Múljon vizemtől a téli álom,
Bizony most én ezt kívánom.
Ha a hatása múlik is esztendőre,
Ígérem, itt leszek jövőre.
S nem adok az illendőre,
Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre.

Rózsavíz a kezembe,
Hadd öntsem a fejedre!

Zöld erdőbe jártam,
Magas fára másztam.
Szétrepedt a nadrágom,
Kilátszott a tojásom.
Közte volt a locsoló,
Nem volt benne a dugó.
Szabad-e locsolni?

Én vagyok a húsvéti nyúl,
A fülem meg jól lekonyul.
Mert én vagyok a húsvéti nyúl!

Zöld erdőbe jártam,
Zöld levelet láttam.
Elszívtam!
Bejött!

Kezemben kölni,
Nem szoktam tökölni.
Szabad-e fröcskölni?

Bőrből van a locsolóm,
Nem kölni van benne,
Ha én azt most elővenném,
Nagy röhögés lenne!
De én ezt nem teszem,
Mert kezemben kölni.
Locsolni jöttem,
Nem pedig tökölni!

Szép idő van jó idő van,
Vigyorog az ég is,
Adjanak egy deci rumot,
Hadd vigyorgok én is!

Piros tojás fehér nyuszi,
De ez mind csak maszlag,
Gyere kislány meglocsollak,
Oszt utána … meglátjuk!

Éles sarok kezdő törés,
Bordástengely reteszkötés,
Csapsurló s tangens roval,
Megjöttem a locsolóval.

Nem tagadom lusta ember vagyok,
De a virágot kedvelem akár a nagyok.
De a virágok közül csak egyfajtát ismerek,
Mely azt mondja évi egy locsolást igényelek..
Itt van már az idő nem késlekedem,
S ha szabad máris intézkedem.

Nem vagyok én liberális,
Ezért vagyok ideális.
Szabad-e locsolni?

Minden szőke, barna lány,
Mint a piros tulipán,
Virulva viruljon,
Rózsapermet hulljon!

Húsvét másnapját
Örömmel köszöntjük,
Ha tojást nem adnak,
Mindnyájat leöntjük!

Én vagyok a török,
Locsolkodni jövök,
Ha nem adtok piros tojást,
Mindent összetörök.

Idegosztályon a helyem,
Meglocsollak kedves nejem!

Zöld erdőben jártam,
Berúgtam - oszt hánytam.
Szabad-e locsolni?

Trágyadombon döng a bögöly,
Meglocsollak, meg ne dögölj!
Meglocsolom önt,
Ha még valamit önt.

Nem láttam még nyuszikát,
Adj nekem egy puszikát.
Szabad-e locsolni?

Itt vagyok, friss vagyok ,
Máris sorbaállok
Csak egy kicsit meglocsollak,
Aztán odébb állok!

Egy éve volt húsvét,
Úgy emlékszem vissza,
Sok leányzó azóta is,
A kölnivizet szidja.
Gondoltam hát nem kell kölni,
Fulladjon más a szagától,
Ez a víz majd elpárolog,
Úgy bizony magától.
Akit ezzel meglocsolok,
Nem hervad el soha.
Szabad-e locsolni?

Itt e vödör benne víz,
Nem fog fájni, ne hisztizz!

Az erdei kék ibolya,
Szép mint a lányok mosolya.
De mindkettő tovább szépül,
Ettől az illatos izétől.
Látod még megvan a fele,
Megöntözhetlek-e vele?

Húsvét táján édes szokás,
A vödörrel locsolkodás.
Nálam is van szagos kölni,
Ha rád öntöm meg fogsz ölni?

Nem vagyok én nyuszi,
Kell nekem a puszi.
Gombold ki a blúzocskádat,
Hadd locsolom dombocskádat!

Zöld erdőben jártam,
Unicumot láttam,
Ha nem kapok belőle,
Nem locsolok jövőre!

Verset kéne mondani mostan,
Persze rögtön itt, s nyomban.
Lenne benne nyúl, tojás,
Kölnivíz meg egyebek,
Hogy a hallgatók boldogak legyenek.
De ha már ezt felsoroltam,
A szót tovább minek is nyújtasam?
Felteszem inkább a kérdést,
S lezárom ezzel a kérést:
Szabad-e locsolni?