Hogy még unokáink is láthassák: formabontó kiállításon mutatják be a Kárpát-medence felújított műemlékeit
Egy-egy szebb napokat élt, omladozó műemléket látva óhatatlanul is mindannyiunknak eszébe jut, hogy ezt már a jövő generációja biztosan nem fogja látni. Persze-persze, ott vannak az épületet megörökítő műemlékek, de abban mind egyet érthetünk, hogy egy fotó közel sem adja át ugyanazt az érzést, melyet egy impozáns építészeti alkotás tényleges látványa. Arról pedig nem is beszélve, hogy ezek legtöbbször magyarságunk történelmének egy szeletét őrzik magunkban, így veszni hagyni őket szinte egyenlő volna a múltunkról való lemondással.
Épp ezen gondolattal a háttérben született meg a Rómer Flóris Terv, mely a Teleki László Alapítvány és a Magyarság Háza segítségével azt tűzte ki célul, hogy a külhoni magyarság műemlékeit feltárja, méltó állapotban megtartsa azokat, majd a szélesebb közönséggel is megismertesse, valamint hogy mindezt a gyakorlatot továbbadja a helyi közösségeknek is. A terv eddigi eredményeket hivatott bemutatni a Szatmárnémetiben, az Iparosotthonban hétfő délután megnyílt, Ideje van az építésnek címet viselő kiállítás, mely interaktív módon, a régészeti és restaurálási folyamatokat szó szerint kézzel foghatóvá téve kalauzol végig a paravánok mentén.
A kiállítás megnyitójának moderátora Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatója volt, ki a vendégek üdvözlése után Kereskényi Gábor polgármesternek adta át a szót. A városvezető beszédében elmondta, Szatmárnémetitől sem idegen a Rómer Flóris Terv által képviselt szellemiség, hiszen ebben az évben az önkormányzat saját költségvetésből 12 porladozó épület felújításához járult hozzá. „Ez egy olyan téma, mely azt mutatja, hogy mi nem a kétezres években csatlakoztunk Európához, hanem mi már ezer éve itt vagyunk. Ezért van, mire büszkének lennünk, van, mit megmutatnunk a nyugatiaknak, hiszen mi ragaszkodunk hagyományainkhoz és épített örökségünkhöz is. Azt kívánom, hogy ezt a célt ne tévesszük szem elől a közeljövőben sem, és tegyünk meg mindent azért, hogy a gyermekeink és unokáink is láthassák, mi volt az ő szüleik, nagyszüleik keze munkája” - mondta el zárásként Kereskényi, kitől Földváry Gábor, a Miniszterelnökség örökségvédelmi ügyekkel kapcsolatos feladatok koordinálásáért felelős miniszteri biztos vette át a szót.
„Ha van értelme, hogy mi most itt állunk néhány tucatnyian, és ha van értelme, hogy ide került ez a kiállítás, az pont az, hogy megmutassuk, mi vagyunk annyira európaiak ezer év óta, de nem vagyunk annyira gazdagok, hogy megengedhessük magunknak, hogy gyökeresen új dolgokon gondolkozzunk, amikor őseink mesterembereinek alkotásairól kell gondoskodnunk” - fejtette ki a miniszteri biztos. Mint elmondta, a jelen nemezedékének feladata ehelyett abban áll, hogy méltó állapotban megőrizze a régi értékeket, és továbbvigye azokat a jövő generációinak. Zárszóként pedig abbeli reményének adott hangot, hogy a restaurátorok az előttünk álló időszakban újabb és újabb településekre jutnak el, hogy műemlékeinket megóvják a biztos pusztulástól.
Földváry Gábor után Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója vette magához a szót, majd röviden bemutatta a tárlat tartalmát. Az ismertetőből kiderült, hogy már a kezdeti szakaszban olyan kiállítást szerettek volna létrehozni, mely nem teher a néző számára, hanem egy olyan élmény, melynek során akár közelebbről is meg lehet vizsgálni a kiállított darabokat, hiszen ez alkalommal a látnivaló nem egy üvegbúra alatt várja a kíváncsi szemeket.
E gondolat mezsgyéjén haladva, a közönségnek nem csak a paravánokon megjelenített képeket van lehetőségük megnézni, hanem ők maguk is kipróbálhatják, milyen egy régész munkája vagy mégis mi fán terem egy falkép restaurálása. Épp ezért a június 14-ig megtekinthető interaktív tárlat nem csak felnőttek, hanem akár iskolás korú gyermekek számára is kiváló időtöltés lehet.
