Haydn és magyar népzene a filharmóniában

A szombati csengersimai programok után vasárnap ismét Szatmárnémetiben folytatódtak a Magyar Kultúra Hetének rendezvényei.

Délután hat órától a Dinu Lipatti Filharmóniában a Jánosi Együttes és a szatmári Consonantia Trió tolmácsolásában hallgathattuk meg, hogyan hatott a magyar népzene Joseph Haydn műveire. Amint Jánosi Andrástól, a nevét viselő együttes vezetőjétől megtudtuk, Haydn több mint harminc évig élt egy magyarországi nemesi birtokon.

Az Esterházy család házi zenekarának igazgatójaként a zeneszerző nyugodtan komponálhatott, összesen 170 darabot írt házigazdáinak. Haydn azonban érzékeny volt a különböző népzenei hagyományokra, a magyar mellett lengyel és horvát dallamokat is beépített a műveibe.

Az ő szerzeményeiben jelenik meg először a magyar népzene kimutatható hatása: all' ongarese feliratú darabjaival világszerte hirdette, hogy itt egy sajátos, minden mástól elütő zenei kifejezésmód él - írja róla Kodály Zoltán. Jánosi zenekutatóként eddig száz Haydn művet tanulmányozott át, ezekben máris harminc magyar táncdallamot fedezett fel. Ennél több magyar népzenét csak Bartók és Kodály gyűjtött és használt fel - tette hozzá a zenész.

Haydn ugyanakkor visszafele is hatott, és bizonyos dallamai Erdélyben is elterjedtek - tudtuk meg a zenekutatótól. Ilyen híres nevezetes dallam a császári himnusz, amelynek székely és gyimesi változata is volt. Jánosi szerint toborzáskor addig hallgatták ezt a Haydn által komponált zeneművet, hogy meggyökeresedett és lakodalmi indulóként szokták játszani. A szatmári zeneszerető közönségnek a vasárnapi koncert révén alkalma nyílt összehasonlítani az eredeti magyar dallamokat és a Haydn-féle feldolgozásaikat.

A Jánosi Együttes és a Consonantia Trió előadása a Magyar Kultúra Hetének szatmári programjában