2019-04-03 08:49:22• hírek • Nagy Tímea

Három igazgató meglepő véleménye a próbaérettségiről és felmérőről, az általános és az egyedi problémákról

Túl nagy volt a bukási arány a próbavizsgákon? Siralmas a helyzet? Kik ítélhetnék meg ezt jobban, mint az iskolaigazgatók? Pataki Enikő, Gnandt Zoltán és Ádámkó István nyilatkozott a megmérettetés eredményeiről.

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium a jó eredményeiről és a magas átmenő arányáról híres. Az intézmény tanulói megtanulják: a befektetett munkának van eredménye.

Pataki Enikő igazgatónő a nyolcadikosok jegyeit tekintve úgy vélte, a felkészülésük ezen fázisához képest jó eredményt nyújtottak. Román nyelvből és matematikából volt pár bukó, ehhez képest magyar nyelv és irodalomból egy sem. A hetedikesek számára teljes meglepetés volt, hogy írniuk kellett. Nem voltak felkészülve és nem is lehettek. Ettől függetlenül a magyar nyelvi próbán kiemelkedően teljesítettek – osztotta meg Pataki.

Szerinte nem voltak relevánsak az eredmények és nem vonható le következtetés ezek alapján. Rács tesztre számítottak a diákok, ami nem valósult meg a román nyelvi felmérő esetében. Egyre készültek, mást kaptak, és a hetedikes szinthez képest túl nehéznek tűntek a kérdések. Az anyanyelvi tételek közül kettő megfogalmazása kérdéses volt.

A vizsgával kapcsolatban azt is megosztotta velünk, hogy ezek az átmenő arányok és jegyek nem meglepőek. A tanárok még nem fejezték be az anyagot – március közepe volt, év végéig lett volna még 3 hónapjuk az ismétlésre és a gyakorlásra. A gyermekek pedig, általános iskolás korban nincsenek felkészülve egy 2 órás vizsgahelyzetre, melyben mindent magukra utaltan kell megoldani és kitölteni egyaránt. A megmérettetés technikai szimulációnak megfelelhet, a vizsgahelyzetek megszokásában segít. A jegyek viszont nem mérvadóak. Annyiban segítséget jelent a tanárok és a diákok számára, hogy lássák, mire kellene több időt fordítani. A dolgozatokat a szaktanár a nebulóval és a szüleikkel átbeszéli, felhívja a figyelmet a hiányosságokra.

Az igazgatónő végezetül hozzátette: minden vizsga megléphető a befektetett munkától függően. Ezt a diákok is láthatják már a próbavizsgák alkalmával.

 


 

A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban nem történik semmi véletlenül. A jó eredmények a szorgalomnak és a rendnek köszönhetőek. A diákok teljesítményéről Ádámkó István Csaba számolt be szerkesztőségünknek.

A hetedikesek és a nyolcadikosok körében összesen nyolc diák teljesített ötös osztályzat alatt. Az arány dicséretes a felkészülési szintjükhöz képest. Volt példa 9-es teljesítményre is. Legtöbben a jó közepes, 7-8-as szintet hozták – ez elégséges a körülményeket nézve. A vizsgák anyagait tekintve a nyolcadik évfolyam magyar tételei kifejezetten könnyűek voltak. A tizenkettedikeseké közepes erősségű, itt a matematika feladatok sokkalta nehezebbnek bizonyultak.

Román nyelv és irodalomból kiderült, a szövegértéssel vannak a legnagyobb problémák, főképp a vidéki, kisebb magyar településekről származók körében. Az esszék kidolgozása sem ment zökkenőmentesen, de ez a szubjektív írás objektív osztályozása miatt is problémás, nem csak az idegen nyelvi szövegalkotás és a nyelvtani hibák miatt – osztotta meg részletesen tapasztalatait Ádámkó. Hozzátette: örül annak, hogy a napló jegyeivel összevetve nincsenek nagy eltérések a próbavizsga eredményeit tekintve. A szaktanárok minden évben végeznek számszerű kimutatásokat a fiatalok teljesítményét illetően. Ezek a most megírt felmérők megerősítik a statisztikai adatokat.

Ami Ádámkó saját tárgyát, a filozófiát, és sok más „humán” tantárgyat is illet, a tanárok nem szeretik az új vizsgaformát, melyben a három tétel közül az egyik feleletválasztós, a másik párosított item, a harmadik szövegértelmezés. A karikázós és a párosított item feladatok olyan objektív értékelést szabnak meg, amivel a diákok kreativitása teljesen háttérbe szorul. Az oktatók véleménye pedig valahol jogos: hogyan lehet az irodalmat, a filozófiát és így tovább, ABCD válaszok köré leegyszerűsíteni?

Ádámkó István a következőkkel zárta gondolatait: a sikertelen feladatmegoldás sokszor a diákok figyelmetlenségén múlik, illetve a kérdések rossz értelmezésén. Az általános iskolások vizsgadrukkja csak ront a helyzeten, nem beszélve a dolgozat adminisztratív részének hibátlan kitöltéséről. A járatlanságot, a stresszt, a vizsgahelyzetet ezekkel a próbavizsgákkal le lehet tudni. Jó gyakorlási lehetőséget adnak a diákoknak. Erre világított rá a Hám Diáktanácsa is, mikor kijelentették – tanári befolyástól mentesen – ők nem vesznek részt a "#damfoaiagoala" tüntetésben.

 


 

Az elmúlt évtizedek egyik legelismertebb szatmárnémeti általános iskolájának – a 10-es Számú (leendő Rákóczi Ferenc) Általános Iskolának igazgatóját, Gnandt Zoltánt is megkérdeztük, mi a véleménye a próbavizsgáról és a diákok teljesítményéről.

Gnandt, mint intézményvezető és mint történelem tanár felelt a kérdéseinkre. Szerinte a hasznosságot és az érdemességet külön kellene választani. A hetedikesek számára ez egy jó próba, megtudhatják, hányadán állnak az anyaggal. Nem mindenki érzi fontosnak a lehetőséget, hivatkozva arra, még úgy is van egy évük, s a megmérettetés nem jár következményekkel. A nyolcadikosok számára már nem annyira víg a helyzet, nekik már csak két hónapjuk van a szimuláció után az éles bevetésig.

Gyengébb eredmények azokból a tárgyakból születtek (román nyelv és irodalom, valamint matematika), melyekből még nem értek a tananyag végére, még nem kezdődött el az ismétlés. A gyakorlás a siker kulcsa. Ahogy a tananyagot, úgy a feladatlapok kitöltését is gyakorolniuk kell a kisebbeknek. Első nap sokan hibáztak. Az elrontott lapok beszámítása pedig nem feltétlen egyezik a javítási szabályzattal. A második és harmadik napon egyre kevesebb helyen rontottak a gyermekek.

Az iskolában az elmúlt években a matek számított gyenge pontnak – tudhattuk meg az igazgatótól, aki megerősítette, hogy a vizsga után a szülőkkel és a gyermekekkel a személyes, szaktanári konzultáció során tudatják, miből kellene többet készülni, mit kellene gyakorolni. Ez mankót nyújt az otthoni készülésben.

Ezt követően a vizsgatételekre is kitért, kiemelve a magyar nyelv és irodalom tesztet. Nehezményezte, hogy a nemzeti tantervben szereplő kötelező olvasmányokhoz képest a megmérettetés tételeiben a "Mézga család" és "Misi Mókus" szerepeltek. Híre, hamva sem volt a kötelezőknek, de ezek alapján történik a felkészítés az általános iskolai órákon. Ez sem a diákok, sem a tanárok helyzetét nem könnyítik meg.
Gnandt a következő kérdéseket intézné az illetékesekhez: „Miért nem a kötelező tananyagot kérik számon? Miért nem lehet komoly, magyar irodalmi értékeket számon kérni a tételekben? Miért nem követhetik az elemzések a megadott tananyagot?” Választ várna a több éves talányra – nincs egyedül a kérdéseivel.

 


 

Általános, nagy problémának tűnik a tanügyminisztériumi hanyagság. Az igazgatók, a munkaközösség és a diáktanácsok is kinyílvánítják nemtetszésüket. A konzultáció hiánya, megállapodások figyelmen kívül hagyása, az ígéretek be nem tartása, a fejetlenség tízezrek életét és munkáját nehezítik meg, olyanokét, akik sok mindent nem tehetnek a helyzet megváltoztatásáért. Ilyen lehetetlenségbe torkollott a vizsga kései meghirdetése a hetedik évfolyamnak, valamint a feleletválasztós tétel (mely a pontszám 40%-át adta volna) bevezetése – ez a román nyelv és irodalom vizsgából előzetes értesítés nélkül, egyszerűen csak kimaradt. A több hónapos, célirányos készülés kárba veszett.

 

Addig, míg a magyar anyanyelvű gyermekeknek a román nyelvet és irodalmat ugyan úgy oktatják, mint a román anyanyelvű társaiknak, a tantárgyi eredményekben nem várható lényegi pozitív változás. Az oktatás és a számonkérés metódusa helytelen – ezt nem csak a magyar tagozatos oktatók, hanem a román tagozatosok is belátják, akiknek szintén nincs mit tenniük.

Az ötletek, felvetések, javaslatok, kérések nem hallgattatnak meg a felső körökben. Több száz kilométer távolból hoznak rendeleteket – élesben egyikük sem vizsgálta meg, mit és hogyan kéne tenni a több tízezres magyar diákságért.

A nemzet érdekében állna, hogy a hivatalos nyelvet a lehető legjobban elsajátítsa a lakosság. A tanügyminisztériumban talán még nem ismerték fel, hogy a nyelvoktatás nem a szépirodalmi elemzésekből épül fel. Hiába a költői képek felismerése, ha a diák nyelvtudása egy hétköznapi beszélgetésre alkalmatlan, egyetemi tanulmányaik során pedig a nullával egyenlő. Erre panaszkodnak a Szatmár Megyei Diáktanács tagjai is, ez a probléma országszerte nehézségeket okoz. Ezért is választják százak évente a határon túli felsőoktatási intézményeket.

 

Sok a tananyag, ráadásul rosszul strukturált szinte minden tárgyból – a tanítók és a tanárok nemtetszésüket fejezték ki az ügyben. A jószándékú változtatásokat későn vezetik be, nincs idő a felkészülésre – problémáznak az intézmények vezetői és a diákság.

 

Van probléma bőven, melyekért nem csak, és sok esetben egyáltalán nem az iskolai vezetőség a hibás. A szülők és a diákok panaszait továbbítják a tanfelügyelőség felé, ők tovább adják a tanügyminisztérium felelős munkatársainak. Válasz nincs vagy részleges. Oldja meg mindenki a legjobb tudása szerint.

Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: