2017-04-14 09:07:22• hírek • MTI

Három éve kezdődött a Donyec-medencei háború

A teljes mérleg az ICTV adata szerint három év alatt 2652 elesett katona. Petro Porosenko elnök tavaly decemberben hozta nyilvánosságra, hogy a kelet-ukrajnai válság összes halálos áldozatainak száma már elérte a tízezret.

Három évvel ezelőtt, 2014. április 13-án indította meg Kijev az általa terrorellenesnek nevezett műveletet (ATO) Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok ellen, amivel gyakorlatilag kezdetét vette a Donyec-medencei háború, amely már mintegy 10 ezer halálos áldozatot követelt.

A fegyveres konfliktus Ukrajna keleti részén az elmúlt három évben állóháborúvá alakult, és egyelőre nem látni semmilyen megoldást a válságra, hiába tettek a rendezésére számos kezdeményezést nagyhatalmak bevonásával is. Ezek közül a legfontosabb találkozó az úgynevezett "normandiai négyek", azaz Ukrajna, Oroszország, Németország és Franciaország csúcstalálkozója volt 2015 februárjában, amelyen újabb rendezési tervet fogadtak el. Ennek főbb pontjai voltak a tűzszünet életbe léptetése, a nehézfegyverek kivonása a front menti térségből, választások megrendezése a szakadár területeken, valamint az orosz csapatok kivonása Ukrajna területéről és az ukrán ellenőrzés helyreállítása az orosz-ukrán államhatár teljes hosszán. Mindebből máig semmi sem valósult meg, minden rendezési erőfeszítés zsákutcába jutott eddig.

A szemben álló felek számtalanszor hirdettek tűzszünetet, amely alatt mindössze annyi történt, hogy a tüzérségi támadások néhány napra alábbhagytak, de utána ismét kiújultak a harcok. A nehézfegyverek kivonását szintén megkezdték ugyan mindkét oldalon, ám azok hamarosan újra visszatértek a frontvonal menti övezetbe. A Moszkva által erősen szorgalmazott helyhatósági választásokat azóta sem rendezték meg a szakadárok által ellenőrzött területeken, ahogy különleges státust sem biztosított a kijevi vezetés az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaságnak és a Luhanszki Népköztársaságnak, és ukrán állítások szerint az ukrán-orosz határon továbbra is rendszeresen érkeznek orosz fegyverek és csapatok a Donyec-medencébe.

A rendezés sikertelensége miatt Kijev az utóbbi időben szorgalmazni kezdte, hogy más formátumban próbálják meg rendezni a válságot, például Németország és Franciaország helyett az 1994-es budapesti memorandumot aláíró nagyhatalmak, azaz Nagy-Britannia és az Egyesült Államok tárgyaljon a válságban érintett Ukrajna és Oroszország képviselőivel, erről döntés még nem született.

A 2014. április 13-án megindított offenzívát az előzte meg, hogy a Krím Oroszország általi önkényes elcsatolása után Kelet-Ukrajnában maszkos, fegyveres Moszkva-barát "tüntetők" szálltak meg kormányzósági épületeket, rendőrkapitányságokat, valamint Luhanszkban és Donyeckben az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ottani épületeit is elfoglalták. A térségben a Krím félsziget megszállásakor ismertté vált "zöld emberkék", azaz jelöletlen egyenruhások - minden bizonnyal orosz katonák - tűntek fel a kelet-ukrajnai megyékben.

A térség több városában fegyveres összetűzések robbantak ki, emiatt Olekszandr Turcsinov akkori ügyvivő ukrán államfő összehívta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsot (RNBO), majd a testület javaslatára elrendelte a "terrorellenes művelet" (ATO) megindítását, a keleti országrész elszakadását támogató, épületfoglaló fegyvereseket terroristának minősítve.

Turcsinov már akkor Oroszországot tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért. A művelet megindításáról szóló rendeletét indokolva leszögezte, hogy a Krímet önkényesen elcsatoló Oroszország folytat véres háborút Ukrajna ellen. "Az agresszor nem állt le, folytatja a zavargások szítását az ország keleti részén. Ez nem ukránok közötti háború. Ez mesterségesen gerjesztett szembenállás, amelynek célja Ukrajna gyengítése és megsemmisítése - hangsúlyozta. Kijev eszerint a kezdetektől fogva Ukrajna elleni orosz katonai agresszióként kezelte a Donyec-medencében zajló eseményeket. A Kreml azonban váltig tagadja, hogy hivatásos orosz katonák irányítanák a szakadár erőket, amelyeket Oroszországból látnak el fegyverekkel. Moszkva álláspontja, hogy Ukrajnában belháború, más szóval polgárháború zajlik.

Az ukrán ICTV Fakti (Tények) című műsorában csütörtökön az évforduló kapcsán összegyűjtötte a válság három éve alatti legsúlyosabb tragédiákat. Ezek közül a polgári áldozatok számát tekintve magasan kiemelkedik a malajziai légitársaság repülőgépének katasztrófája. A járat összes utasa és teljes személyzete, csaknem háromszázan vesztették életüket, amikor légvédelmi rakétatalálat miatt a gép lezuhant Donyeck megyében.

A civil áldozatokat szedő legvéresebb szakadár támadások közül a tévé kiemelte még a Donyeck megyei Volnovaha település közelében 2015. január 13-án történt busztragédiát. A szakadárok által kilőtt rakéta közvetlenül a civileket szállító jármű mellett robbant fel, a busz utasai közül 12-en haltak meg, 18-an sebesültek meg. 2015. január 24-én a szakadárok Mariupol Azovi-tengerparti kikötővárost lőtték, 30 civil vesztette életét, 129-en sebesültek meg. 2015. február 10-én pedig a szintén Donyeck megyei Kramatorszk városát lőtték a szakadárok nehéztüzérséggel, a támadásban 17-en meghaltak, 47-en megsérültek.

Az ukrán fegyveres erők legsúlyosabb vereségüket a Donyeckhez közeli Ilovajszknál szenvedték el, ahol az ukrán katonai főügyész adatai alapján 459 katona esett el 2014 augusztusában. 2015. január 18. és február 18. között az addig ukrán ellenőrzés alatt álló Debalceve elfoglalásakor az orosz harckocsikkal megtámogatott szakadár erők 179 ukrán katonát öltek meg. A donyecki repülőtér megszerzéséért folytatott támadásokban 2014. április 26. és 2015. január 21. között mintegy kétszáz, kitartásuk iránti tiszteletből "kiborgnak" elnevezett katona esett el, 564 sebesült meg.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: