2008-03-12 12:31:13• hírek • István Löchli

Haldokolnak a korallok, az óceánok esőerdei

Az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának (UNEP) kutatásai azt mutatják, hogy a világ óceánjainak 40%-át súlyosan károsítja az emberi tevékenység.

A globális éghajlatváltozás okozta felmelegedés miatt pedig 2080-ra a világ korallzátonyainak 80-100%-a kifehéredhet, különösen a Csendes-óceán nyugati részén, az Indiai-óceánban, a Perzsa-öbölben, a közel-keleti és karibi térségekben. A korallzátonyok, melyek mészlerakódás következtében évezredek alatt alakulnak ki, egyedülálló környezetet nyújtanak a tenger változatos élővilágának A mély, 3-14 °C-os tengervízben és a sekély, 21-30 °C-os trópusi tengerekben előforduló korallok kulcsfontosságú szerepet játszanak mintegy egymillió állat- és növényfaj életében.

A korallok fehéredésének egyik legismertebb oka a tengerfelszíni víz hőmérsékletének emelkedése, melyet a globális éghajlatváltozás okoz. Elég, ha az év legmelegebb hónapjaiban akár csak 1°C-kal a havi átlag fölé emelkedik a hőmérséklet, a fehéredés megkezdődik. A folyamat során a korallszövetekben élő szimbiotikus alga kilökődik, és a korall elveszti színét. Ha a káros hatás megszűnik, a korallok rövid ideig még képesek regenerálódni és felveszik szimbiózisban élő algáikat – ha nem szűnik meg, a korallok elpusztulnak. Ez pedig számtalan tengeri gerinctelen élőlény és hal kipusztulásához vezethet, amelyeknek élelmet és búvóhelyet biztosít a korallzátony.

A vízmelegedés mellett az óceánok vizeinek elsavasodása is hatalmas veszélyt jelent a korallokra. A levegőével párhuzamosan ugyanis az óceánok széndioxid-koncentrációja is növekszik, vagyis a tengervíz lassan elsavasodik. Ez csökkenti a mészhéjakat és csontokat felépítő szervezetek meszesedési képességét. A kagylók, csigák és rákok mellett ez a kedvezőtlen hatás a hideg tengeri korallokat is érintheti 2050-re.

A mélytengeri korallzátonyokat és korallkerteket a globális éghajlatváltozáson kívül az olyan emberi tevékenységek is nagymértékben veszélyeztetik, mint a fenékhálós halászat. A halászatnak ez a formája jelentős károkat okoz például az Atlanti-óceán északi szárazföldi zátonyaiban. Az akár már nyolcezer éves sérült, vagy elpusztult korallokat azután a hullámok és a tengeri viharok törmelékké morzsolják. A korallok csökkenése az egész ökoszisztémában változást okoz: az élővilágban gazdag és változatos terület kimerül, és elalgásodik.

A WWF természetvédelmi szervezet 2008-at a korallok évének tekinti. Ezzel is megpróbálja felhívni az emberek figyelmét arra, hogy tevékenységük nagyban fenyegeti és súlyosan károsítja a bolygó élővilágát.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# koronavírus # koronavírustérkép # baleset # helyhatósági2020 # SzatmárnémetiVSK # események # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: