Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe

Szűz Mária, Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban, a IV. századtól általános az Egyházban. A nyugati liturgiában Szűz Mária tisztulásának, és a fénynek ünnepe lett, a görög liturgia a találkozás ünnepének nevezi, mert ekkor találkozott Krisztus az emberiséggel Simeon és Anna prófétaasszony személyében.

Jézus bemutatása a jeruzsálemi templomban előírt vallásos cselekmény volt. Az elsőszülött fiúgyermeket Istennek szentelték a szülők. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.




A szentelt gyertya az egyik legrégibb jelképe Krisztusnak. A népszokás szerint, keresztelésig az újszülött mellett világított a gyertya, hogy a „pogánykát" a gonosz, rossz szellemek ki ne cseréljék. Amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében.

Gyertyát égettek a súlyos beteg és a halott mellett is. Mindenszentek és halottak napján, de más nagyobb ünnepeken is meggyújtották a szentelt gyertyát. A vallásos néphit szerint vihar, ég-zengés, villámlás és jégeső alkalmával is szentelt gyertyát kell gyújtani. Azért szenteljük meg az emberi természetünket jelképező gyertyákat, hogy az isteni Fény kiáradjon és eltöltsön bennünket is.

A szatmárnémeti Székesegyházban február 2-án, csütörtökön délelőtt tizenegy órától Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök celebrál ünnepi szentmisét.