Günthner Tibor város- és közösségfejlesztési programjának összefoglalója

Van anyagi lehetőség a város újjáépítésére, csak utána kell járni és okosan megcsinálni - az újjáépítési munkához pedig építész kell.

2004 után leállt a város fejlesztése, nem történtek komoly beruházások, az utóbbi polgármestereket nem érdekelte csak a városnapok, silány zenével és mindenhol csorgó olajjal, de maga a város már nem. Egy bulival letudtak mindent, ami a várossal és annak lakóival kapcsolatos. Pedig Szatmárnémetinek rengeteg beruházásra van szüksége, mert kritikán aluli állapotban van.

Maga a város is, az épületek, a terek, az utak, a járdák, minden. Hamarosan megkezdődik a pályázati időszak, lehetőség nyílik EU-s források lehívására és a rendbetételre, újjáépítésre. Az újjáépítési munkához pedig építész kell. Én 2004-ig a Városfejlesztési és Területrendezési Bizottság elnöke voltam, Szatmárnémeti főtervezője, és számtalan, a város lakói által ma is használt beruházást én terveztem. Törődtünk a várossal, lényegesen kevesebb pénzből, minimális anyagi forrásokból sokkal több beruházást valósítottunk meg, mert volt rá akarat. A Phare programon keresztül jött létre az ipari park, a gyárakkal együtt és a felüljáró.

Akkor terveztük meg és alakítottuk európai városhoz méltóvá Szatmárnémeti bejáratait, modernizáltuk a Batizi utat, amelynek egy méterrel vittük le a szintjét és alakítottuk ki olyanná, amilyennek ma ismerik, használják. 2004 után leállt minden, a nyomunkba lépőket még az általunk otthagyott, kész, kidolgozott tervek kivitelezése sem érdekelte. Többek között ezeket a terveket is szeretném megvalósítani és Szatmárnémetiből egy modern arculatú, rendbe tett várost kialakítani. Nagyon fontos, hogy új és a gyalogosok számára sokkal funkcionálisabb arculatot kapjon a régi főtér, akárcsak a város többi tere, hiszen ma már mindenhol, minden modern nagy- vagy kisvárosban igyekeznek igényesebb és szebb megoldásokat találni, azokat alkalmazni.

Az új központ kész katasztrófa! Hihetetlen, hogy milyen állapotban van - totális felújításra szorul, akárcsak a gyalogosutak, a járdák. Változtatásra szorul a „Gyuszi-gödör" is, nem csak azért, mert sürgősen fel kell újítani, mielőtt súlyosan balesetveszélyessé válik, hanem azért is, mert ott a gyalogosrész nagyon be van szorítva és egy-egy nagyobb rendezvény alkalmával alig lehet ott járni. Annak idején mi, a várostervezők és városvezetők, komolyan vettük a sportcsarnok és multifunkcionális terem gondolatát. Kész, gyönyörű terveket hagytunk az utánunk jövőknek, hiszen a két híd közötti rész Szatmárnémeti egyik legértékesebb része, zöldövezete. Komoly sétálóutcává alakult volna a töltés, a természet és a Szamos-part kihasználásával. Tizenegy éve senkit nem érdekel igazán az a terület: ingatlanberuházók teszik-veszik, teljesen figyelmen kívül hagyva a természet nyújtotta lehetőségeket, pedig kár azért a területrészért.

A sokat hangoztatott és vitatott harmadik hídnak több változatát is elkészítettük - a tanács a mai napig nem fogadott el egyet sem, így teljesen érthetetlen, hogy a jelenlegi polgármester miről, miféle harmadik hídról beszél, elfogadott kész tényként emlegetve? Mindenki tudja, hogy ezt csak kampányszinten teszi, hiszen másképp nem is teheti. Szintén kampányszinten emlegetik csak a központi parkolókat, pedig kialakításukra igenis vannak lehetőségek. És van anyagi lehetőség is, akárcsak a többi felújításra, modernizálásra, rendbetételre, csak utána kell járni, okos terveket kell készíteni, okos és sikerbiztos pályázatokat megírni, hogy Szatmárnémeti egy modern, igényesen és funkcionálisan átalakított várossá váljon.

Günthner Tibor