Genfben folytatódnak a ciprusi béketárgyalások
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint "történelmi lehetőséget" kínálnak a jövő héten Genfben újrakezdődő ciprusi béketárgyalások arra, hogy véget érjen a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetének több mint négy évtizede tartó megosztottsága. Elemzők azonban visszafogott várakozással tekintenek a konfliktus újabb megoldási kísérletére.
"Valódi esély van arra, hogy 2017 legyen az az év, amikor a ciprusiak saját elhatározásukból fordítanak egyet a történelem kerekén" - mondta Espen Barth Eide, a világszervezet ciprusi különmegbízottja.
Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke vasárnap "bizakodónak" mondta magát a genfi tárgyalásokkal kapcsolatban, és bár a sziget északi, török részét irányító Mustafa Akinci is "pozitívan" áll az értekezlethez, úgy vélekedett, hogy egy "nehéz hét" vár rájuk.
A két vezetőnek január 9-től Genfben három nap áll rendelkezésére, hogy átbeszélje a vitás kérdéseket, mindenekelőtt azt, hogy egy jövőbeli Cipruson a felek pontosan mekkora területet ellenőriznének. A két politikus előzőleg már csaknem 20 hónapon át egyeztetett, és bár álláspontjaik számos kérdésben közeledtek, novemberben a tárgyalások a feloldhatatlan nézetkülönbségek miatt végül összeomlottak.
A nagyjából egymillió lakosú Ciprus 1974 óta megosztott, vagyis azóta, hogy a török hadsereg megszállta a sziget északi részét válaszul a görög ciprióták puccsára, amelynek célja az ország Görögországhoz csatolása volt, és komoly aggodalmat váltott ki a török cipriótákból.
A 2004 óta az Európai Unió részét képező Ciprusi Köztársaság fennhatósága csak a sziget déli részére terjed ki, ahol a görög lakosság él. Az északon 1983-ban önhatalmúlag kikiáltott az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot Ankarán kívül más állam nem ismeri el.
A konfliktus tervezett megoldása egy két entitásból álló szövetségi állam létrehozása lenne, valamint a törökök által uralt terület egy részének visszaszolgáltatása a görögöknek. A törökök jelenleg több mint 36 százalékát ellenőrzik a szigetnek, holott 1974 előtt a lakosság 18 százalékát tették ki. A legutóbbi, novemberi egyeztetéseken Anasztasziadisz azt javasolta, hogy a jövőbeli ciprusi török entitásé a sziget 28,2 százaléka legyen, de Akinci a sziget 29,2 százalékára tartana igényt. Akinci ráadásul azt szeretné, hogy a görög ciprusiaknak történő területátadások után a lehető legkevesebb török ciprusinak kelljen elköltöznie, Anasztasziadisz vágya viszont az, hogy a lehető legtöbb ciprusi görög vissza tudjon térni oda, ahonnan neki vagy felmenőinek az előrenyomuló török katonák elől 1974-ben el kellett menekülnie.
Van más nézeteltérés is: a ciprusi görögök túlnyomó többsége ragaszkodik ahhoz, hogy az északon állomásozó 35 ezer török katona hagyja el a szigetet, míg a török ciprióták továbbra is szeretnék, ha Törökország "kezes államként" katonailag a jövőben is jelen lenne, csak kisebb kontingenssel. A görögök álláspontja szerint egy Európai Unión kívüli ország nem tarthat katonákat a szigeten, ahol nincs joga katonai beavatkozáshoz sem.
A két ciprióta vezetőnek a mostani genfi találkozóra térképekkel kell érkeznie, vagyis ismertetnie kell, pontosan hol húzódjanak az újraegyesített szigetet alkotó két entitás közötti határok.
Ha a két politikusnak sikerül a következő három napban előrelépést tennie, csütörtökön kezdetét veszi a hivatalos konferencia az úgynevezett garantőr államok, azaz Görögország, Törökország és a volt gyarmattartó Nagy-Britannia vezetőinek részvételével. Az értekezleten állítólag megfigyelőként jelen lesz Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.
"A fennálló nehézségeket látva meglepett lennék, ha átfogó megállapodás születne" - mondta az AFP francia hírügynökségnek Andreasz Teofanusz, a nicosiai európai és nemzetközi ügyek központjának igazgatója.
Ha megállapodás is születne a felek között, azt a két népcsoportnak még népszavazáson is meg kell erősítenie. Egy az ENSZ égisze alatt korábban született béketervet 2004-ben elutasítottak a ciprusi görögök.
