2012-12-12 15:08:58• hírek • Baranyi László, MTI

Fogy a lakosság, nő a parlament

Románia két és fél millió állandó lakost vesztett az utóbbi évtizedben, de jelentős fejlődést ért el megmaradt lakosainak politikai képviselete terén: a vasárnapi választások nyomán csaknem 120-szal nőtt a parlament létszáma, Romániának így már több törvényhozási képviselője van mint az Amerikai Egyesült Államoknak.

Ha a Ceausescu által megálmodott Nép Házával nem is sikerült Romániának túlszárnyalnia Amerikát, a képviselők és szenátorok számával igen. A román parlament székháza ugyanis csak a második legnagyobb alapterületű középület a világon a Pentagon után, de a parlamenti képviselők és szenátorok száma most már több mint ötvennel meghaladja az amerikai törvényhozókét. A dicsőségnek azonban ára van: ennyi honatya még a Nép Házának üléstermében sem fér el. Ki kell cserélni a bútorzatot, vagy más termet kell berendezni számukra.

Liviu Dragnea, a választásokon győztes Szociálliberális Szövetség (USL) kampányfőnöke azt javasolta, hogy ültessék az ellenzéket a karzatra, mert ők akadályozták meg alkotmányossági aggályaikkal az USL által nyáron elfogadott új választási törvény életbe lépését. Az USL már csak azért is bosszús, mert így a mandátumok alig kétharmadát szerezte meg, míg az általuk javasolt választási módszerrel egyáltalán nem kellett volna bajlódniuk az ellenzékkel. Az egyfordulós többségi rendszerben ugyanis csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 12 képviselője és hat szenátora jutott volna be rajtuk kívül a parlamentbe, azok, akik magyar többségű választókerületben indultak és nyertek abszolút többséggel.

A parlament körülbelül kétszer akkorára bővült, mint az a háromszázas létszám, amit a 2009-es népszavazás előírt számára. A csaknem 600 fős parlamentben a négyszázat közelíti majd az USL képviselőinek a száma.

A román választási törvény azért sikerült ilyen sajátosra, mert az egyéni választókerületi rendszerre próbálták ráerőltetni az arányos képviselet elvét, amely csak a pártlistás rendszerekben működőképes. Most viszont az arányos pártképviselet egy olyan törvénycikkelynek esett áldozatul, amelyet a jogszabály alkotói kivételes helyzetek megoldására szántak, és csak a kormányszövetség nagyarányú győzelme léptetett elő főszereplővé.

A 2008-ban elfogadott jogszabály szerint mindenképpen mandátumot kap az a jelölt, aki a szavazatok több mint 50 százalékával nyer választókerületében, ahol viszont nincs abszolút győztes, onnan akár a második-harmadik helyen végzett jelölt is bekerülhet a parlamentbe, azért, hogy ne sérüljön a pártok szavazatarányos képviselete.

Baj csak akkor van, ha túl sokan nyernek a választókerületükben 50 százalék feletti eredménnyel, és nem jut elég hely a többi párt arányos képviseletére. Ezt az ellentmondást a román választási törvény úgy hidalja át, hogy további parlamenti helyeket hoz létre azoknak a pártoknak, amelyeknek - szavazatarányuk alapján - járna még mandátum, de nem jut. 2008-ban egyetlen ilyen eset fordult elő. Most 118.

Amellett, hogy a választóknak százzal több törvényhozót kell eltartaniuk, még az arányosság elve is sérült, amelynek a nevében bővítették a parlamentet. Ha ugyanis száz választókerületben mindenütt hatvan százalékkal nyernek az USL jelöltek, minden választókerületet elfoglalnak, és emiatt negyven új parlamenti helyet hoznak létre az ellenzéknek, akkor a 140-es összlétszámhoz viszonyítva az ellenzék a mandátumoknak nem a 40 százalékát, hanem csak 28,5 százalékát kapta meg. A parlament létszámának növelése tehát nem akadályozza meg az arányos pártképviselet torzulását.

Az USL a parlamenti mandátumok kétharmadát szerezte meg a szavazatok kevesebb mint 60 százalékával. A győztes erejének növekedése értelemszerűen a többiek politikai súlyának csökkenésével jár. Az öt százalékos parlamenti küszöböt átlépő RMDSZ-nek valójában csak 4,6 százalékos súlya lesz a parlamentben.

Az egyébként valóságos lutri Romániában, hogy egy-egy párt töredékszavazatai hol gyümölcsöznek mandátumot. A bonyolult rendszerben teljességgel előreláthatatlan, hogy a különböző választókerületekben felhasználatlanul maradt pártszavazatok hol találnak maguknak egy még üres választókerületet, ahol ki lehet osztani a pártnak járó mandátumot.
A rendszer furcsaságait a legjobban Kötő József RMDSZ-es képviselő példája szemléltette, aki 2008-ban az afrikai választókerületből jutott a parlamentbe, holott ő maga csak 34 szavazatot kapott. A többit az RMDSZ pártkosarából tették hozzá.

Az RMDSZ idén elbukta Afrikát, pedig jelöltje, Grüman Róbert csaknem ötször több voksot kapott mint négy éve Kötő József. A kosárból azonban Temes megyébe vándoroltak az RMDSZ többletszavazatai, ahol négy év szünet után ismét lesz magyar parlamenti képviselő a 29 éves Molnár Zsolt személyében. Az "afrikai" Románia egyik külföldi választókerülete, amelyben az Afrikában és a Közel-Keleten élő román állampolgárok szavazatait összesítik.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# koronavírus # vírusstatisztika # baleset # helyhatósági2020 # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: