2012-03-13 10:25:02• hírek • MTI-Press

Filmkészítés Nigériában - évi 2500 filmet forgatnak

Kunle Afolayan
Kunle Afolayan

Hollywood és Bollywood után Nollywood, azaz a nigériai filmgyártás foglalja el a üzleti szempontból a harmadik helyet a világ filmiparában. Évente átlagosan több mint ezer produkció kerül a piacra: igaz, ezek a filmek - a helyi sajátosságoknak megfelelően - szinte mind egy kaptafára készülnek, rövid idő alatt, alacsony költségvetésből és CD-n kerülnek forgalomba. Kunle Afolayan filmrendező azonban, aki The Figurine (A szobrocska) című filmjével már megízlelte hazájában a ritka mozis kasszasikert, nem akarja alább adni, és igazi, amerikai stílusú közönségfilmeket szeretne forgatni.

Afolayan nem szereti, ha afrikai filmesnek nevezik, mivel az szinte egyet jelent a "művészfilmes" kifejezéssel, amit ő aztán végképp nem képvisel. Mint a The New York Times című napilapnak Nollywoodról szóló cikkében leszögezte, nagyszabású, hollywoodi kasszasikerekre vágyik, amelyeket azonban Nigériában akar forgatni.

Még az áramellátás is bizonytalan

Bár neve Afrikán kívül teljesen ismeretlen, a színész-rendező Nollywood egyik leghíresebb személyisége. Tervei megvalósítása azonban még számára sem kis falat: a nigériai filmeseknek ugyanis alapvető infrastrukturális hiányosságokkal kell megküzdeniük, az országban még a villamosenergia-ellátás is bizonytalan.
A 155 millió lakosú Nigéria ugyanakkor bővelkedik kreatív filmesekben, akik a világ egyik legproduktívabb filmiparában dolgoznak. Húsz év alatt az utcai bizniszből született helyi filmgyártás évi 500 millió dolláros üzletté nőtte ki magát. A sietősen felvett és CD-n árult filmek ritkán jutnak el a fejlett világba, Afrika-szerte azonban roppant népszerűek, és az utcai árusoktól a legfrissebb darabok is beszerezhetők egy-két dollárért.

A filmkészítés sokaknak nyújt megélhetést Nigériában, a magánszektor afféle sikertörténete a munkaerőpiacon. Még úgy is, hogy a produkciók maguk rémesek: a forgatókönyv nevetséges, a színészi játék melodramatikus, a cédék minősége csapnivaló.

A 37 éves Afolayan azonban változtatni akar a megszokott meneten, az elvárásokról nem is beszélve - és ezzel nincs egyedül, rendező kollégái egy csoportja ugyanígy látja a helyzetet. A filmesnek 2009-ben sikerült először az áttörés: The Figurine című professzionális thrillerét telt házakkal játszották a mozik, méghozzá olyan sikerrel, akár a hollywoodi műveket. A rendező sietett is elhatárolni magát a nollywoodi "gerilla filmgyártástól". Mint mondta, gondolkodásmódjuk alapvetően különbözik az övétől.
A produkció szenzációs fogadtatása után kezdtek el beszélni az Új Nollywoodnak, a filmkészítők új generációjának a születéséről.

Napok alatt készültek filmek

Pedig a fennálló struktúrán nem könnyű áttörni. Jóllehet a fogyasztói bázis óriási, az üzlet teljes egészében a törzsi kereskedők kezében van, akik a Lagos külterületén fekvő piacon, az Alaba International Marketen az afrikai filmbiznisz forgalmazói központjában ütötték fel tanyájukat.
Nollywood születését a kilencvenes évek elejére, a katonai diktatúra idejére teszik, amikor gazdasági válság sújtotta az országot. A nemzeti televízió elbocsátotta a színészeket és az operatőröket, mert csökkentenie kellett költségvetését. A mozik bezártak, mert senki sem mert utcára lépni sötétedés után.

Kunle Afolayan munka közben

A legenda szerint az első nollywoodi filmet Kenneth Nnebue, egy szerény elektronikai üzletet vivő kiskereskedő készítette, akin rajta ragadt egy nagy tétel üres videokazetta. Hogy megszabaduljon tőle, filmet forgatott egy férfiról, aki pénzért eladta a lelkét. A Living in Bondage (Rabság) című munka több százezer példányban kelt el, megalapozva a nollywoodi produkciók forgatókönyveinek archetipikus elemeit: családi viszály, kapzsiság, a kereszténység és az okkultizmus közötti küzdelem.
A túlnyomórészt Nnebue törzséhez, az igbóhoz tartozó más kereskedők is ráharaptak az üzletre. Szó szerint napok alatt készültek a filmek: ahogy megszületett egy ötlet, forgatókönyv nélkül egyik napról a másikra le is forgatták, és máris a piacra került. A gyenge minőséggel nem törődtek a vásárlók. 1994 és 2005 között a nigériai filmtermés évi maroknyi produkcióról 2500 fölé emelkedett.

Nnebue pár éve már visszavonult, életét Biblia-olvasásnak szenteli, de az általa alapított üzlet továbbra is az igbo törzsbeliek kezében maradt. Az elszigetelt céhet Alaba kartellként is emlegetik.
A nollywoodi filmgyártás jellegzetessége, hogy a filmeseknek rövid idő alatt óriási mennyiségű lemezt kell eladniuk ahhoz, hogy munkájuk megtérüljön. A kalózok ugyanis azonnal lecsapnak a produkciókra, és a megjelenés után két héttel már ők fölözik le a hasznot.

Spielberg-kaliberű kiadás

Afolayannak új stratégiát kellett kifőznie, hogy a The Figurine folytatásának szánt nagy költségvetésű filmjéhez támogatást szerezzen az Alaba megkerülésével. "Ők csupán üzletemberek. Cseppet sem törődnek a tartalommal" - festette le a helyzetet.

A film platátjaA rendező a mozikra alapozta tervét. A moziba járás divatos szórakozás lett a tehetősebb lagosiak körében. A The Figurine is az ő világukban, nem pedig a nyomornegyedekben játszódik. Két végzős egyetemistáról szól, akik ugyanabba a lányba szerelmesek. Véletlenül rábukkannak egy isten faragott szobrocskájára. A szobor hét évig szerencsét, aztán hét évig balszerencsét hoz a tulajdonosára. Az egyik fiú megával viszi Lagosba, elnyeri a lányt, és meggazdagodik, ám aztán jön a fekete leves.

A címszereplő, a faragott szobrocska már a rendező dolgozószobáját díszíti


Afolayan egy évet töltött a folytatás, a Phone Swap előkészítésével. A munkát egy tragikus fordulat is hátráltatta: pár nappal az első forgatási nap előtt az egyik főszereplő, Sam Loco Efe hirtelen elhunyt. Bár a rendező humoros közönségfilmnek szánta a produkciót, sokáig csak a buktatók látszottak: az alapvető infrastruktúra hiánya és a pénzügyi gondok.
A Phone Swap eredetileg egy mobilcégtől kapott volna támogatást, ám a vállalat visszalépett. A történetben fontos szerepet kap a mobil: a két főhős, a felvilágosult vidéki nő és a konzervatív lagosi üzletember ugyanis véletlenül elcserélik a telefonjaikat, és így akaratlanul belépnek egymás életébe.

Afolayan azt az új nigériai elitet célozta meg a sztorival, akik egy lépést sem tesznek saját totemjük, a BlackBerry nélkül.
A film tervezett 500 ezer dolláros költségvetése hollywoodi mértékkel mérve aprópénz, ám Nigériában Spielberg-kaliberű kiadás. A rendező ugyan szerzett egy befektetőt, aki másfél millió dollárt ígért következő három filmjére, de abból pénzt még nem látott. A határozott törvényi szabályozás híján a nigériai filmforgalmazók saját céhükön keresztül irányítják az iparágat. Ők szabják meg a költségvetést is. Az átlagos nollywoodi film 25-50 ezer dollárból készül. Nem csoda, ha Afolayan igényeire képtelenségként tekintenek: nézetük szerint őrültség a szokottnál többet költeni egy filmre, hiszen a nollywoodi alkotások részben éppen alacsony áruk miatt vonzóak.

A The Figurine forgatásának 350 ezer dolláros költségvetését felerészben banki kölcsönből, harmadrészben a filmben elhelyezett termékreklámból - product placementből - fedezte. Bár telt házakkal vetítették, a 200 ezer dollár értékű jegybevétel - Nigériában ugyanis csupán hét nagyobb filmszínház van - nem fedezte a költségeket.
A filmes a nehézségek ellenére úgy döntött, hogy saját finanszírozásában mégis nekifut a folytatásnak, és augusztusban leforgatta a telefonos filmet, amely még idén mozikba kerül Lagosban, a ghánai Accrában és Londonban is. Azóta már a harmadik munkáján dolgozik egy halott emberről, aki az élők között jár.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: