Felfújható és alumíniumtöltésekkel az árvízek ellen – Szatmáron is
Több mint hat millió lej értékű modern felszereléssel bővült a Szatmár Megyei Vízügyi Igazgatóság eszköztára, minek köszönhetően nagyobb eséllyel léphetnek fel árvíz ellen, illetve hatékonyabbá tehetik az árvízvédelmi munkálatokat, számolt be Vasile Andries igazgató.
Románia 63 millió euró összértékben fejlesztette az árvízvédelmi eszköztárát, a beruházás 85%-kát az Európai Unió biztosította vissza nem térítendő hitel formájában. Ebből az összegből 6,28 millió lej jutott a szatmári kirendeltségnek, amelyből létrehoztak egy operatív központot Szatmárnémetiben, egy automatizált mérőállomást a Kányaházai-tavon és két mérőpontot a Rossz és a Fehér patakon. Az operatív központot motoros pontonhíddal, öt darab, egyenként 200 méteres felfújható töltéssel, 500 méter hosszú alumínium-töltéssel, két darab homokzsáktöltővel, szádfallal és azt a földbe verő géppel, különböző szennyezést tisztítani képes berendezésekkel, földmunkát végző munkagépekkel (traktorral, billenős teherautóval, buldózerrel, hosszú karú markológéppel) és kaszálógépekkel látták el.
A Kányaházai gyűjtőtó kapcsán Andries elmondta, hogy tervek készülnek befogadóképessége növelésére. Szintén dolgoznak a Mázsa-patak szabályozását célzó terveken. Az idei munkálatok kapcsán megemlítette, hogy a tavaszi áradást követően Királydaróc közelében szabályozták a Kraszna medrét és mintegy 2,5 kilométer hosszan megerősítették a töltését. Barlafalu közelében megtisztították a Rogyina-patak medrét és hasonló munkálatok zajlanak a Fehér, a Rossz, a Kislekence patakon, valamint a Krasznán Girókuta és Alsószopor közelében.
Még 1994-ben elkezdték azokat a munkálatokat, amelyeknek célja, hogy stabilizálják a Szamos folyását a máramarosi Sülelmed városa és Szatmárnémeti között. Ebből már csak a Borválaszúton, Apán, Dobrácsapátin és Szatmárpálfalván áthaladó szakasz van hátra. Ennél is régebb óta, 1990 óta dolgoznak a Kraszna és mellékpatakjainak rendezésén, de az elmúlt években tettek erőfeszítéseket a Kislekence, a Rossz, a Nagytarna, a Túr, a Kistalna és a Nagytalna patak mentén is. A Nagytarna esetében a 2008-as, 2010-es és 2013-as gátszakadást követően mintegy 4300 méteres szakaszon erősítették meg a patak partját, töltését, szabályozták medrét betonlapokkal és egyéb eszközökkel. A Túr felső szakaszán szintén mintegy két kilométer hosszúságban erősítették meg a partot, szabályozták medrét.
Szintén az árvízvédelmi harcot szolgálja az a 18 automatikus mérőpont, amelyeket PHARE-program keretein belül a Krasznán és a Túron hoztak létre, magyarázta Andries.
Romániában viszonylag rövid időre tekinthet vissza a központi vízgazdálkodás intézményesített formája, hisz csak 1956-ban jött létre az első illetékes hatóság. Szatmár megye túlnyomó többsége (az Ér patak vízgyűjtő medencéjét leszámítva) a Szamos-Tisza Területi Vízügyi Igazgatósághoz tartozik Máramaros, Szilágy, Kolozs és Beszterce-Naszód megyével egyetemben.
Statisztikai érdekességként Andries elmondta, a Szatmár megyei igazgatóság összesen 1083 kilométer hosszú, 3401 négyzetkilométer összterületű vízfelületet kezel. Munkájukkal illetve a meglévő 561,46 kilométer töltéssel 189 települést és 135.085 hektárnyi területet védenek.
