Ezüst Tulipán díj a Zoltánoknak - Filip, Nyíri és Vass vehette át az RMDSZ elismerését

Az Északi Színházban történelmi előadást és zenés verses műsort láttunk a március 15-i rendezvények folytatásában és díjazták közösségünk kiemelkedő személyiségeit is.

A Petőfi-szobortól sokan vonultak át szerdán késő délután az Északi Színház termébe. Ott először Dr. Vesztróczy Zsolt történész, az Országos Széchenyi Könyvtár kutatója tartott töténelmi előadást a forradalom és szabadságharc kitörése illetve a pozsonyi és bécsi események kapcsán. Kiderült, hogy ugyan a pesti fiatalok készültek valamire, pár nappal későbbre időzítették volna a megmozdulást. A "Talpra megyar" eredetileg "Rajta magyar" lett volna, ám Petőfi végül úgy gondolta, előbb talpra kell állítani, fel kell rázni a magyarokat. És talán ez volt az első olyan forradalom, amelynek kitörését követően délután hazaküldték az embereket ebédelni. Folyamatosan mozgásban kellett tartani a több ezresre duzzadt tömeget, mert félő volt, hogy unatkozni kezdenek és hazamennek. Jókai Mór viszont merészet tett, de szerencséje volt: 5 ezer helyett 10 ezren tértek vissza az ebédelésből. Táncsicsot pedig könnyedén kiszabadították az előzetes letartóztatásból, de volt, akit a börtönben felejtettek.

Az izgalmas előadás után következett az Ezüst Tulipán díjak átadása. A Szatmárnémeti RMDSZ minden évben, a március 15-i események megünneplésekor helyi hősöket, napjaink hőseit is ünnepli és elismeri munkásságukat. A díjakat Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke és Poszet Kinga, a városi nőszervezet elnöke adták át.

A művelődés és oktatás kategória idei díjazottja Nyíri Zoltán tanár, festőművész volt.

1951-ben Szászrégenben született, a marosvásárhelyi Művészeti Líceumban érettségizett, majd a kolozsvári Képzőművészeti Egyetemen szerzett diplomát. Tanulmányai elvégzése óta, 1976-tól Szatmárnémetiben dolgozik. Előbb az egykori Pionír-ház oktatója, majd szakmai irányító az Alkotások Házánál. 1995-től az Aurel Popp Művészeti Líceum tanára.

A negyven éves működése során szatmári képzőművészek generációit indította el pályájukon. Nagy emberismeretre, türelemre és személyes empátiára vall, hogy személyre szabott oktatási módszerekkel dolgozik. Ennek köszönhetően a tanítványoknak alkalmuk nyílik megtanulni meglátni a szépet és visszaadni azt a művészet eszközeivel. Sikerének igazi mutatója diákjainak szeretete és a tanár-diák viszonyon messze túl mutató kölcsönös ihletet nyújtó szakmai barátság. E szép munkát ismerték el 2015-ben, éppen a tanítványok kezdeményezésére, a MOL Mentor díjával.

Nyíri Zoltán pályája első éveitől, pontosabban 1978-től, rendszeresen szerepel a Szatmár Megyei Képzőművészek Uniójának csoportos tárlatán. 1990. után lehetősége nyílt bemutatkozni máshol is, így kiállított Győrben, Kézdivásárhelyen és Mátészalkán, valamint részt vett a vajai és marcali alkotótáborokban. Tavaly novemberben, 65. születésnapján egyéni tárlattal mutatkozott be itt Szatmárnémetiben, az Újfőtéri galériában. Születésnapjára ajándékot adott nekünk, a szatmári közönségnek: a szerény, visszahúzódó tanár úr igazi művészként a körülöttünk levő hétköznapi szépséget mutatta meg képein.

A sport kategóriában az idei kitüntetett Filip Zoltán testnevelő-tanár volt.

Nem sok szatmári van aki ne ismerné a legendás testnevelő tanárt, akinek csak a hírére is megremegtek a diákszívek és a legrakoncátlanabbak is megjuhászodtak. Mégis Filip tanár úr a véndiákok kedvence, akiről egyöntetűen mondhatjuk, hogy a legtöbbet tanultunk az életről.

1951-ben született Nagysomkúton, iskoláit is ott végezte, majd Bukarestben a Testnevelési Egyetemen szerzett tanári diplomát.

Az egyetem után a szatmári Faipari Líceumba kapott kinevezést, majd tanított az egykori 6-os számú Ipari Líceumban, a Sportiskolában és 1990-től a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban.

Már iskolai évei alatt kipróbálta magát több sportágban, de igazán a sportok királynője, az atlétika mellett kötelezte el magát. Országos és nemzetközi versenyeken szerepelt és hozott díjat, tanári pályafutása mellett is folytatta a versenysportot. A szenior korcsoportban többször a nemzeti válogatott tagja volt és számtalan alkalommal végzett dobogós helyen síkfutásban vagy váltó-futásban.

Pedagógusi és nevelői munkájáról Filip tanár úr saját szavait idézték: "Tanári pályafutásom a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban teljesedett ki. Itt töltöttem el több mint 25 évet és rájöttem, hogy számomra ez nem csupán egy munkahely volt, hanem itt bontakozott ki életem nagy hivatása. Nagyon boldognak érzem magam, hogy azzal foglalkozhattam életem során, ami mindig is a szenvedélyem volt. Életem nem volt mindig könnyű, sokszor tettem fel a kérdést, hogy érdemes-e ennyi lemondás, ennyi munka? Érdemes-e több időt tölteni az iskolában, mint otthon? A választ mindig megkaptam a diákoktól szeretetben, tiszteletben, megbecsülésben, érdeklődésben, jókívánságokban vagy egy-egy előkészítős diák ölelésében és egy-egy szerető család támogatásában. A Kölcseyben a diáksportban értünk el megyei, országos vagy nemzetközi sikereket, de számomra a legnagyobb eredmény az, hogy minél több diák megszeresse a mozgást és egészségesen próbáljon élni.”

Közösségépítés kategóriában az idei díjazott dr. Vass Zoltán orvos volt.

1954-ben született Marosvásárhelyen, de Tasnádon nőtt fel, iskoláit is itt végezte. Orvosi diplomáját a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerezte. Friss végzősként, az 1980-as évek gyakorlata szerint a Kárpátokon túli megyékbe helyezték, pontosabban a Bákó megyéi Buhus-ra. 1987-ben került vissza Szatmár megyébe, előbb Sződemeteren, majd Magyarcsaholyban körorvos. 1992-től a tasnádi kórház, majd 2000-től a szatmárnémeti kórház laboratóriumi orvosa.

Már édesapjától, Vass Mártontól megörökölte a történelem, a néprajz és közösségünk értékei iránti érdeklődést. Az 1990-től feléledő kisebbségi közéletünkbe tevékenyen bekapcsolódott, mint a tasnádi RMDSZ alapító tagja, a Tasnádi Újság szerkesztője, a Bíró Lajos cserkészcsapat parancsnoka és ugyancsak Bíró Lajosról elnevezett Ökológiai Társaság társelnöke.

Szakmai-közművelődési tevékenysége az Erdélyi Múzeum Egyesület orvosi tagozatában és a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaságban teljesedett ki. Orvos- és kórháztörténeti előadásai hiánypótlóak, ahogyan az egészség-nevelésről és egészségi állapot felmérésről született dolgozatai is.

Szatmárnémetiben a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnökeként egyik kezdeményezője és szervezője a Németi gyülekezettel együtt rendezett Hit és Gyógyítás havi rendezvényeinek. 2013-tól a Kölcsey Főgimnázium asszisztensképzőjének tanára. 2015-től a Szamos negyedi református gyülekezet presbitere, 2016-től a Szatmári Református Egyházmegye esperesi tanácsosa.

Az eseményt a mátészalkai Talán Teátrum és a Harag György Társulat közös produkciója zárta Bozogány Béla rendezésében. Az ünnephez illő versekkel és dalokkal zárult az idei március 15.