Egy évtizede annak, hogy a szatmári Scheffler János Nőszövetség tagjai nyaranta elzarándokolnak valamelyik Mária-kegyhelyre. Idén júliusban a siklós-máriagyűdi egykori ferences kolostor épületében, a Domus Mariae Zarándokházban töltöttek egy hetet.
Hívők, gyógyulni vágyók keresik fel nap mint nap a máriagyűdi kegyhelyet. Máriagyűd több mint ezer éves kegyhely, létét 1006-ban említik először. A nőszövetség tagjainak Csibi Imre atya ismertette a búcsújáró hely történetét és mutatta be kegytemplomot.
Máriagyűdön haladt át a Pécset Eszékkel összekötő római út, az utazók pihenőhelyül szolgáló hegy alatti forrásnál ekkor állítottak Mária-szobrot az itt élő keresztények. Később oltárt és egy kápolnát építettek Szűz Mária tiszteletére. A mohácsi vészt követően, majd a Rákóczi szabadságharc idején csodás jelenésekről számoltak be a helybéliek, 1723 és 1799 között pedig 302 gyógyulást jegyeztek fel a zárda évkönyveiben. 1805-ben VII. Piusz pápa hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította a települést, amelyet azóta is több mint százezer zarándok keres fel évente.
A Kármelhegyi Boldogasszony búcsúnapján a misét követően a nőszövetség tagjai a Tenkes-hegy lábánál fekvő 1700 lelkes településsel ismerkedett, megnézték Siklós nevezetességeit és ellátogattak a közeli Harkányba. Egynapos pécsi és mohács városlátogatásaik alkalmával fekeresték többek között a Szent István idején alapított pécsi székesegyházat.
A máriagyűdi kegytemplom volt az idei zarándoklat célpontja.
