Európai jelentőségű törzsi központot fedeztek fel Érkávás környékén

A Szatmár Megyei Múzeum a németországi Kölni Egyetem szakembereivel közösen nagy jelentőségű régészeti kutatást folytat Érkávás település közelében, ahol 2600-3000 évvel ezelőtti, európai jelentőségű törzsi központot fedeztek fel, amely igen fejlett közösség jelenlétére utal.

Érkávás már az őskorban lakott volt, amit bizonyít, hogy területén római és honfoglalás kori leleteket is találtak. Nádas tóval körülvett szigetén egykor erődítmény állt, a romániai és németországi régészek pedig most ezt kutatják.

A Szatmár megyében 2008-ban elvégzett geomagnetikus feltárás Érkávás környékén rendkívül érdekes leletek jelenlétére engedett következtetni. A kutatók azt remélték, ezek további ismeretekkel szolgálnak a trákok vagy akár a történelem előtti időkben itt élők életéről.

A két patak összefolyása egyfajta természeti védettséget biztosított a közel 56 hektáros területnek, amelyen a törzsi központ kialakult. Ezt később az ott lakók mesterségesen is megerősítették, amely tény az ott élő közösség képességeit, tehetségét bizonyítja.

A régészeket meglepetésként érte, hogy a házak százai sorba rendezetten épültek, ez ugyanis tervszerűségre utal. Ebben a korban hasonlót csak a lengyelországi Biskupinban találtak. Érkávási jelenléte akár azt is jelentheti, hogy európai jellemzőről beszélhetünk i.e. X-VIII. századokban. Ezzel együtt is kevés helyen tapasztalható és rekonstruálható.

Az idei kutatások egyik legmeglepőbb felismerése a nagy méretű íves építkezési síkok feltárása. Hasonló szentélyekre találtak nemrég a máramarosi Oláhlápos területén, amelyeknek egyértelműen kultikus jelentőségük van. Íly módon az i.e. X-VIII. századból származó érkávási szentélyek egyfajta időbeli kapcsolatot képezhetnek az i.e. XII. századi kései bronzkorból származó oláhláposi építmények és az i.e. I., illetve az i.u. I. századból származó géta-dák templomok között.

Másik fontos kutatási síkot képez az őslénytan mikrofosszíliákkal, pollenekkel, spórákkal foglalkozó ága, a palinológia. A környező mocsaras talaj ugyanis remekül konzerválta a maradványokat. Ezen leletek elemzésétől a kutatók azt remélik, jobban megérthetik azt a szociológiai-gazdasági mechanizmust, amely e rendkívül fejlett közösség alapjait biztosította.