2012-03-23 17:38:18• hírek • Kocsis Zoltán

Európa legveszélyeztetettebb területén élünk

Az Európai Unió tanulmánya szerint Közép-Anglia mellett az Észak-Erdély, Kárpátalja, Dél-Lengyelország, Kelet-Szlovákia és Kelet-Magyarország alkotta terület árvízvédelmi szempontból a legveszélyeztetettebb az öreg kontinensen. Ennek ellenére az államszövetség nem sokat tesz e régió támogatása érdekében.

Többek között a fentiek hangzottak el a Környezeti kockázatok kezelése a Duna medencében elnevezésű kétnapos konferencián, amely péntek délután, a Hám János Romai Katolikus Iskolaközpont dísztermében vette kezdetét. Kereskényi Gábor elmondta, az 1970-es árvíz sajnos megtanította a szatmáriakat, hogy milyen veszélyeket rejt magában a folyóvíz. „Fontosnak tartom, hogy a civil szféra is konkrét tanácsokkal, javaslatokkal tudjon az önkormányzatok, állami intézmények segítségére lenni", mondta Szatmárnémeti alpolgármestere.

A szlovákiai dr. Stojic Karanovic Edita, az International Scientific Forum - Danube River of Cooperation elnevezésű nemzetközi szervezet elnöke vezette konferencián Galyas István, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETI Vizig) képviselője elmondta, hogy a Felső-Tisza vízgyűjtő területének 47%-át Erdély teszi ki. Éppen ezért lenne nagyon fontos, hogy itt is kiépüljön egy olyan távmérő-rendszer, mint amilyen Ukrajnában már van. Ezeken keresztül a FETI Vizig nyíregyházi központja öt percenként kap adatokat 68 mérőpontról. Ebből a rendszerből Szatmárnémeti és Nyíregyháza között jelenleg csak egy mikrohullámú rádiókapcsolat létezik.

A Felső-Tisza-Vidék magyarországi részén 541 kilométer töltés próbálja az ár útját állni, ez azonban csak 70%-os védettséget jelent. Nagy lépés lesz, amikor Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Mátészalka és Ópályi között elkészül a Szamos-Krasznaközi árapasztó tározó.

Galyas felidézte a régió legnagyobb árvizeit: 1970-ben volt az első, 1985-ben jégtörő hajókat kellett bevetni a jégtorlaszok megszüntetése érdekében, 1998-ban, majd 2001-ben volt az „évszázad legnagyobb" árvize.

Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke kihangsúlyozta, hogy a Duna stratégia, amelynek kormányközi konferenciáját Bukarestben tartották 2010 őszén, Németországon kívül a többi 13 ország teljes területét érinti a vízgyűjtő területek miatt.

Kiemelte, hogy Közép-Anglia mellett az Észak-Erdély, Kárpátalja, Dél-Lengyelország, Kelet-Szlovákia és Kelet-Magyarország alkotta terület árvízvédelmi szempontból a legveszélyeztetettebb Európában, ennek ellenére az Európai Unió nem hajlandó külön foglalkozni vele. „A Lisszaboni Szerződés egyik fontos pontja, hogy az Unió azokkal a területekkel foglalkozzék kiemelten, amelyeket az egyes tagállamok külön-külön nem tudnak megoldani. Márpedig az árvízvédelem ez a terület", jelentette ki. „Ha az erdélyi vagy kelet-magyarországi paraszt tavasszal nem tud kimenni a földre szántani, ellentétben a francia, észak-német vagy olasz földművessel, akkor már nem beszélhetünk egyenlő feltételekről. Márpedig az Unió egyik legfontosabb vívmánya pontosan a piaci egyenlőség", mondta.

Szilvássy kifogásolta ugyanakkor az önkormányzati vezetők, politikusok magatartását is a témában: szerinte sem a magyar, sem a romániai, sem a szlovákiai vagy lengyel politikusok nem lobbiznak megfelelően ezen a téren.

A konferencia, amelyen romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai szakemberek is felszólalnak és eszmét cserélnek, szombaton 9-14.00 óra között folytatódik a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontban.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: