Helységnévtáblát rónak

Magyarországon sorrendben a második szabványos rovásírásos helységnévtáblát avatta fel csütörtökön Rákóczifalván a Rovás Alapítvány - közölte a helyszínen a szervezet kuratóriumának elnöke az MTI-vel.

Sípos László elmondta: Celldömölk után a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisváros határában avattak először ilyen táblát, mellyel egyszersmind mozgalmat is indítottak a Kárpát-medencében.
Céljuk, hogy idővel valamennyi magyar település ilyen egységes, székely-magyar rovásírásos helységnévtáblával is jelezze összetartozását. A feliratok kihelyezése ráadásul a méltatlanul mellőzött, ősi és nemzetközileg is különlegességnek számító írásmód betűinek ösztönös elsajátításához ugyancsak nagy segítséget nyújt majd a közlekedőknek - hangsúlyozta a vezető.
A szolnoki székhelyű civil szervezet irányítója szólt arról is, hogy immár közel egy évtizede akadnak az országban olyan magánemberek és tömörülések, akik, illetve amelyek megpróbálkoztak a legkülönfélébb rovásírásos üdvözlő-, vagy éppen helységnévtáblák készítésével, köztéri kihelyezésével.
E kísérletek azonban gyakran a megfelelő műszaki paraméterek és engedélyek hiányában kudarcba fulladtak. Ezért határozott úgy nemrégiben a Rovás Alapítvány, hogy a Magyar Közút Zrt. szakértőinek bevonásával és együttműködésével országszerte megteremti a szabványos rovásírásos helységnévtáblák elkészítésének és felállításának feltételeit - magyarázta Sípos László, aki jelezte: a táblák sorszámot is kapnak.
Az elsőt Celldömölkön helyezték el nemrégiben. Az érdeklődést látva azonban valószínűsíthető, hogy még ebben az esztendőben több százra gyarapszik majd a hagyományos településnév-jelzők mellett rovásírásos táblával is rendelkező községek és városok tábora Magyarországon és a környező országok magyarlakta vidékein - vélekedett az ötletgazda alapítvány elnöke.

Egyre többen tanúlják az ősi írásmódunkat