2009-04-23 18:31:31• hírek • Drogman László/MTI

Elvetélt forradalmacska

Bár az ellenzék továbbra sem nyugszik bele a kommunisták választási győzelmébe, és az április 5-én leadott szavazatok újraszámlálása után a legfelsőbb bírósághoz akar fordulni, Moldovában elmúlt a "forradalmi hangulat", amely a szervezetlen ifjúság és az erőtlen ellenzék egymásra találása nyomán jött létre a balkáni országban.

Külföldi megfigyelők alapvetően generációk, illetve városi és falusi lakosok közötti ellentétre vezetik vissza a parlamenti választások után kialakult helyzetet. A Chisinau utcáin tüntető fiatalok békésnek indult megmozdulása zavargásba, majd vandál pusztításba torkollott. A parlament és az elnöki palota védelmére kivezényelt rendfenntartó erők - helyszíni beszámolók szerint - brutális keménységgel léptek föl. Az őrizetbe vettek száma 150 és 600 között mozog (hírforrástól függően), az utcai összetűzésekben legalább ketten meghaltak.

A Neue Zürcher Zeitung munkatársának is feltűnt, hogy a napokon át tartó fővárosi demonstrációban szinte kizárólag fiatalok vettek részt. A svájci lap a városi ifjúság és az idősödő, zömmel vidéken élő rétegek között "tátongó szakadékról" írt. Az előbbi csoport nyolc évi kommunista (PCRM - ez a párt nem lóg ki a többi kelet-európai utódpárt közül, mi több: a The Economist egyenesen jobbközép pártnak minősíti) kormányzás után egyre inkább úgy érzi, hogy ellopják a jövőjét. Az utóbbi viszont nosztalgiát érez ama korszak iránt, amikor az agrártermelésre szakosodott Moldova (még mint szovjet tagköztársaság) viszonylag virágzó "kertje volt a Szovjetuniónak", nem pedig Európa elfeledett, kilátástalan szegényháza.

A chisinaui tüntetéseken feltűntek a szomszédos Románia lobogói is (igaz, a két állam hivatalos zászlajának színei azonosak, mindössze a középen lévő címer alapján lehet őket megkülönböztetni). A tüntetők egy része a román himnuszt énekelte, és Romániát éltette. A moldovai ifjúság szemében (a nyelvi azonosság és a közös múlt mellett) a nyugati szomszéd egyfajta példakép, az európai perspektíva jelképe - elvégre Bukarest immár két éve teljes jogú tagja az Európai Uniónak. A tagság és a külföldről beáramló tőke pedig a romániai keresetek és életszínvonal érezhető emelkedését vonta maga után.

A fenti jelenségek kapóra jöttek a moldovai elnöknek, aki Bukarestet vádolta az utcai zavargások szításával; erre hivatkozva kiutasította a román nagykövetet, és vízumkényszert vezetett be román állampolgárok számára. Vladimir Voronin dolgát megkönnyítette, hogy bukaresti kollégája lépten-nyomon románokként hivatkozott a moldovai lakosságra. Traian Basescu ezzel ugyan jó pontokat szerzett a fiatalok körében, ám Moldova népességének nagy részét elidegenítette magától - mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A Prut folyótól keletre élők ugyanis - a két országban beszélt nyelv azonossága dacára - csöppet sem érzik magukat románoknak. A Szovjetunióban átélt több mint fél évszázad alatt kialakult tudatukban a moldovai identitás. Egy, a The Economist által "zajos kisebbségnek" nevezett rétegtől eltekintve a Prut és a Dnyeszter között élő lakosság moldovainak tekinti magát; nem akar román lenni, és még kevésbé akarja Moldova és Románia egyesülését. (A Keleti-Kárpátok gerince és a Dnyeszter közötti térség alkotta egykoron Besszarábiát, amely a román állam megalakulásával, Havasalföld és Pruttól nyugatra eső vidék /Moldva/ egyesülésével szakadt ketté 1878-ban.) Basescu elnök minden paternalista megnyilvánulása - amely románnak minősíti a moldovaiakat - ezért a kívánttal éppen ellentétes hatást vált ki: közeledés helyett távolítja egymástól a két szomszédot.

A központi választási bizottság kedden bejelentette, hogy a szavazatok újraszámlálása nem hozott érdemi változást az április 5-i parlamenti választások eredményében, a pártok erősorrendjében és a mandátumok megoszlásában. Az ellenzéki pártok elégedetlenek a megállapítással - bár maguk is tudhatták volna, hogy a gondot nem a leadott szavazatokban, hanem sokkal inkább a választói névjegyzékekben kell keresni. Chisinauban szívósan tartják ugyanis magukat azok a híresztelések, amelyek szerint a listákon ezrével szerepeltek "holt lelkek" és olyan moldovai választópolgárok, akik tartósan külföldön élnek (dolgoznak), és akiknek nem volt lehetőségük hazajönni a szavazásra. Az ő nevükben pedig - állítólag - a kommunista párt hívei járultak az urnákhoz, jócskán megnövelve a kormánypárt szavazótáborát.

Kérdés, hogy jogi úton meg lehet-e erre hivatkozva támadni a választások eredményét - s ha igen, volna-e kilátás a sikerre. Utóbbi értelemszerűen csak a választások megismétlése lehetne, "vegytiszta" szavazói névjegyzékek alapján.
A román sajtó mindenesetre szkeptikusan viszonyul a lehetőséghez. Mint az Evenimentul Zilei írta, Voronin elnök eleget tett Moszkvától kapott küldetésének, és újabb négy évre biztosította a kommunistáknak Moldova irányítását. "Voroninnak sikerült elválasztania a demokratikus moldovai elitet az Európai Uniótól. Fellépése nyomán a lakosság többsége ellenségesen áll szemben a demokratikus ellenzékkel és Romániával" - konstatálta a lap.

A csalódás és az EU-nak címzett szemrehányás hangja csendült ki a Romania Libera kommentárjából is. A konzervatív újság leszögezte: az az Európa, amelyről az EU és Románia zászlóit lengető chisinaui fiatalok álmodtak, nem létezik. "Nincsen az a szabad Európa, amely fellépne a zsarnoksággal és az elnyomással szemben, ahogyan arról a fiatal besszarábiaiak (!) álmodtak."

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: