Elutasították a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák kérését

A Kolozs megyei törvényszék hétfőn kimondott alapfokú ítéletében elutasította a helyi Minority Rights egyesület, és több száz kolozsvári polgár arra vonatkozó kérését, hogy kerüljenek ki többnyelvű helységnévtáblák Kolozsvár határába.

A romániai bíróságok portálján röviden összefoglalt ítéletben a törvényszék elfogadta a Minority Rights egyesület és a hozzá csatlakozott kolozsvári személyek jogosultságát a pereskedésre, de megalapozatlannak tartotta a többnyelvű feliratok kérését.
Korábban egy holland emberi jogi alapítvány azonos keresete alapján ugyanez a törvényszék a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezésére kötelezte a kolozsvári polgármesteri hivatalt, a másodfokon eljáró táblabíróság azonban úgy vélte, a holland alapítvány nem jogosult arra, hogy a kolozsvári magyarok nevében pereskedjék. Ezért kezdődött újra a per immár egy kolozsvári egyesület nevében, kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.

Szőcs Sándor ügyvéd, a Minority Rights egyesület elnöke csalódottságának adott hangot az ítélet miatt. "Igazságtalannak és törvénytelennek tartom az ítéletet. Mindenképpen fellebbezünk ellene" - jelentette ki. Hozzátette, azért tartja törvénytelennek, mert a közigazgatási törvény kimondja, az 1992-es népszámlálás adatai alapján kell megvizsgálni, hogy egy kisebbség helyi aránya meghaladja-e az anyanyelvhasználatra feljogosító fontos húszszázalékos küszöbértéket, ekkor pedig a magyarság kolozsvári aránya meghaladta a küszöböt. Az egyesületi elnök szerint azonban a Románia által ratifikált nemzetközi egyezmények szerint akkor is megilleti az anyanyelvhasználat joga a kolozsvári magyarságot, ha számaránya nem éri el a 20 százalékot, mert jelentős kisebbségnek számít a városban, és kéri az anyanyelvhasználat jogát.

A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre. Emil Boc polgármester többször is kijelentette, hogy a városkapuk többnyelvű feliratozásával kívánja rendezni a magyar közösség többnyelvűségre vonatkozó igényét.