A Kossuth-kertben sétálva többször láthatunk földön heverő vetési varjakat. Utánajártunk, mi lehet a madarak pusztulásának oka, mielőtt még pánikszerűen elterjedne valamilyen fertőző betegség rémhíre.
Nem kell senkinek attól tartania, hogy a Kossuth kertben valamilyen komolyabb járvány ütötte fel a fejét. A földön fekvő vetési varjak láttán, nem csoda, ha a laikusok elsőre megrémülnek, azonban szakértők szerint a madarak pusztulása egy természetes biológiai folyamat.
- Többször teszik fel nekünk ezt a kérdést, hogy miért pusztulnak a vetési varjak? A varjak maximum 5-6 éves kort élnek meg, az egy évet 52%-uk éri el, s ahogyan öregednek, úgy egyre többen pusztulnak ki. Ha nem így lenne, akkor iszonyatosan túlszaporodnának - tájékoztatott Márk Nagy János, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, aki felvilágosít arról is, hogy a köztudatban elterjedt tényként kezelt információ, mely szerint a varjak hosszú életűek, csak szárnyra kapott rege. Ezt támasztja alá az is, hogy Európában mindössze 18-19 éves volt a legidősebb varjú, a brit szigeteken pedig regisztráltak egy 22 éves madarat.
A vetési varjak általában márciusban kezdenek fészket rakni a Kossuth kertben, miután a Balti országokból nálunk telelt varjak, visszatértek hazájukba. A varjak egészen novemberig tartózkodnak itt, ez idő alatt több utódot is világra hoznak. Közülük a legnagyobb túlélési esélye az élelmesebb, rátermettebb egyedeknek van. Veszélyt jelenthet a fiókákra a szeles időjárás is, ugyanis leverheti őket a fészkeikből.
A vetési varjak főként a ligeteken fészkelnek, lazább facsoportok között, a sűrű erdőben nem érzik jól magukat. A Kossuth -kert számukra egy biztonságos területet jelent, hiszen a táplálékforrás is elérhető közelségben van. A városvezetés azon terve, mely szerint hanghatásokkal zavarnák el őket, rövid időre bizonyulhat hatékonynak.
-A varjú nagyon alkalmazkodó madárfajta, ha az első fészekrakási kísérlete meghiúsul pár hónap múlva úgyis visszatér. Sokba kerülne folyamatosan elzavarni őket - mondja Márk Nagy János, majd arra is felhívja a figyelmet, hogy: törvény tiltja azt, hogy szaporodási időszakban védett fajokat bárki is zavarjon.
Mint mondja, azért sem jó megoldás a hangeffektusok alkalmazása, mivel más védett élőlények is élnek a vetési varjak mellett, mint például a fülesbaglyok és a vörösvércsék, amelyeket nem lenne szabad elüldözni. Tehát továbbra is csak az a megoldás marad, hogy elfogadjuk a vetési varjak Kossuth kerti jelenlétét, és evvel együtt a folyamatos pusztulásukat is természetesnek tekintjük.
A Kossuth kertben fészkelő vetési varjak pusztulása természetes biológiai folyamat
