Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a szatmári férfit halálra kínzó magyar rendőrt

Társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt Bodor Viktor elsőrendű vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre, Bimbó Csongor másodrendű vádlottat szintén társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt 20 év fegyházbüntetésre ítélte a Kecskeméti Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú ítéletében. A két rendőr 2013. április 8-án az izsáki rendőrőrsön halálra vert egy lopás gyanúja miatt előállított román állampolgárságú, magyar nemzetiségű szatmárnémeti férfit.

A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség eredetileg halált okozó testi sértés bűntettével vádolta a két rendőrt, azonban az ítéletet már társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt mondta ki Surányiné Pólik Edina tanácsvezető bíró. Az ítélet szerint az elsőrendű vádlott 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra, míg a másodrendű vádlott fegyházbüntetése kétharmadának letöltése után helyezhető feltételesen szabadlábra.

A per harmadrendű vádlottját - a bűncselekmény elkövetése óta leszerelt rendőrt - társtettesként elkövetett jogellenes fogva tartás bűntette és egyéb bűncselekmények miatt a törvényszék 2 év börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.

A negyedrendű vádlottat - egy izsáki rendőrnőt - bűnsegédként elkövetett kényszervallatás bűntette miatt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a törvényszék, az ítélet végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. A harmad- és negyedrendű vádlottat nem a román állampolgárságú, magyar nemzetiségű izsáki férfi halálra veréséért, hanem más, ugyancsak az izsáki rendőrőrsön elkövetett bűncselekményekért ítélték el.

Surányiné Pólik Edina időrendi sorrendben olvasta fel az ítéleti tényállásokat, mely szerint az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott szolgálata teljesítése közben több alkalommal követett el jogellenes fogva tartást, valamint kényszervallatást az előállítottak sérelmére.

Az ítéleti tényállás részletesen ismertette az első- és a másodrendű vádlott 2013. április 8-ai napját, amikor egy bejelentésre felkeresték a később elhunyt román állampolgárságú, magyar nemzetiségű szatmárnémeti férfit. Egy láncfűrész eltulajdonítását kérték számon a jelentősen ittas sértetten, majd kényszer alkalmazásával előállították. A sértettet beszállították az izsáki rendőrőrsre. A sértett megkérdezte a rendőröktől, hogy miért állították elő, ellenállást azonban nem tanúsított. Egy becsukott ajtajú irodában kényszervallatást alkalmaztak, a sértettet folyamatosan ököllel ütötték az arcán és a mellkasán, majd a földre került férfi mellére térdeltek.

A hason fekvő, hátrabilincselt kezű sértettet ököllel és gumibottal folyamatosan verték, kiabáltak a jajgató férfivel, aki könyörgött a rendőröknek, és folyamatosan azt hajtogatta, hogy ő nem vitte el a keresett láncfűrészt.
A brutális kényszervallatás délután háromnegyed öt előtt kezdődött. A sértett fél héttől egy órán keresztül az iroda padlóján hason feküdt, hátrabilincselt kézzel. Ekkor már a sértett bordái eltörtek. Ezután a sértett arra kérte a rendőröket, hogy adjanak neki inni, mert meg fog halni. A rendőrök levették a bilincset a sértettről, aki már nem tudta tartani magát. Elvesztette az eszméletét, ezért 20 óra után pár perccel a rendőrök a mentőszolgálatot hívták, és azt jelentették, hogy rosszul lett egy előállított. A mentők kiérkezése után a mentőorvos azonban már csak azt tudta megállapítani, hogy a férfi 20 óra 13 perckor meghalt.

A sértett a kitartó bántalmazás miatt a fején és testszerte több külsérelmi nyomot, súlyosabb, életveszélyes sérülésként tüdőzúzódást, szegycsonttörést és sorozatos bordatöréseket szenvedett. Halálát a terjedelmes zsírszövet-roncsolódás következtében kialakult zsírembólia miatt beállt fulladás okozta.

Az elsőrendű vádlott a tárgyaláson élt vallomásmegtagadási jogával, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. Később azt ismerte el, hogy a sértett ellenállásának megtörésére az arányosnál nagyobb kényszert alkalmazott.

Surányiné Pólik Edina az ítélet indoklásakor hangsúlyozta: a megvizsgált dokumentumok, a tanúként kihallgatott emberek egyértelműen bizonyítják, hogy a sértett halálát az első-, és a másodrendű vádlott közösen okozta.

Az ügyészség az első- és a másodrendű vádlott mellett két másik rendőr ellen is vádat emelt a 2013 első hónapjaiban négy másik, a rendőrségre előállított ember sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt.

A két másik rendőr az ügy harmad- és negyedrendű vádlottja.

Az első- és a másodrendű, illetve egy alkalommal az első és a harmadrendű vádlott előállítottakat azért bántalmazott, hogy vallomást tegyenek. A vádlottak egyes sértetteket jogellenesen a személyi szabadságuktól is megfosztottak, illetve az elsőrendű vádlott az előállítások időtartamáról, valamint az egyik sértett kórházba szállításáról hamis közokiratokat állított ki. A sértettek a bántalmazások miatt nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek.

A negyedrendű vádlott ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert az egyik kisebb súlyú bántalmazásnál jelen volt, de nem lépett fel az első- és a másodrendű vádlott jogellenes erőszakos magatartása ellen.
Surányiné Pólik Edina tanácsvezető bíró 6 órán keresztül indokolta az ítéletet.

Az ítélet nem jogerős, mert az elsőrendű vádlott az ítélet minősítésének megváltoztatásáért, valamint a vádirat több pontjában felsorolt bűncselekmény alóli felmentéséért nyújt be fellebbezést. A másodrendű vádlott valamennyi vádpont alól felmentésért nyújt be fellebbezést.

A harmadrendű és a negyedrendű vádlott, valamint Zubornyák Ágnes ügyész a nyilatkozat megtételére három nap gondolkodási időt kért.

A per másodfokon az Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.