Egységes fizetési törvényt és szociális párbeszédet akarnak a szakszervezetek

Az egységes fizetési törvény bevezetését és a szociális párbeszéd törvényének életbe lépését követelték a nagy országos szakszervezetek Szatmár megyei vezetői pénteken. A prefektúra által szervezett szociális párbeszéd keretein belül Erdei István RMDSZ-es képviselő kijelentette: a szövetség célja, hogy visszaszorítsa a felelősségvállalás és a sürgősségi kormányrendelet intézményét.

A szakszervezeti vezetők kifogásolták többek között a munkatörvénykönyv 2011-es vállalásainak be nem tartását; véleményük figyelmen kívül hagyását; a fizetések szabályozását célzó szakágankénti kollektív szerződésék hiányát; a törvénykezés gyakori változtatását; az egységes munkatörvénykönyv hiányát; a tanügyi törvény politikai indíttatású gyakori változtatását. Ioan Dragan tanügyi szakszervezeti vezető felhívta a figyelmet arra a jelenségre is, mely szerint az alacsony fizetések és az alkalmazások befagyasztása miatt egyre kevesebb a takarítónő az iskolákban.

„A kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy nem létezik a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló szociális egyeztető fórum. Ne feledjük el, az USL egyik kampányígérete pontosan az egységes fizetési törvény és a szociális párbeszéd reformja volt. Ennek ellenére nem történt semmi, noha közben egy, a szociális párbeszéddel foglalkozó minisztériumot is létrehoztak", mondta a megbeszélés után Pataki Csaba szenátor.

A megbeszélésen Erdei István parlamenti képviselő felhívta a szakszervezetek figyelmét az alkotmánymódosítási folyamatra, amelynek közvitájában mindenki javaslatokat tehet. „Számunkra érthetetlen, hogy egy abszolút többségben lévő kormány miért alkalmazza ilyen gyakran a sürgősségi kormányrendeletek és a felelősségvállalás adta lehetőségeket. Szándékosan megkerüli a parlamentet, ahol legalább módosító indítványokat nyújthatnánk be. Az RMDSZ azt szeretné, hogy az új alkotmány szigorítsa meg ezek alkalmazását", jelentette ki Erdei.

A szintén jelenlévő Valer Marian szenátor sajnálatának adott hangot, hogy a többi szatmári törvényhozási képviselő valamint Szatmárnémeti és Szatmár megye vezetői nem jelentek meg a megbeszélésen. Felszólította a Területi Munkaügyi Felügyelőséget, hogy az ne csak a kis, hanem a nagyvállalatokat is ellenőrizze és büntesse, hisz sok helyütt törvénytelen körülmények között dolgoznak az emberek.

Elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy főleg Nagykároly körül a cégek etnikai alapon alkalmaznak: szerinte aki nem beszél magyarul, azt nem veszik fel.