Egyházi ünnep

Urunk mennybemenetelének ünnepét (Ascensio Domini), Húsvét után a 40. napon tartjuk.

Az ősegyház a IV. századig a Szentlélek eljövetelével együtt, pünkösdkor ünnepelte Urunk mennybemenetelét. Később a Szentírásból ismert húsvét utáni 40. napra került. A XII. századtól kezdett elterjedni az ünnephez kapcsolódó körmenet szokása. 1918-ig a húsvéti szentáldozás határnapja volt; ebből ered az egyedülálló, magyar név: áldozócsütörtök.

Az Apostolok Cselekedetei szerint Jézus negyven napon át többszöri megjelenésével bizonyította feltámadását, majd a negyvenedik napon megparancsolta apostolainak, hogy ne távozzanak Jeruzsálemből, míg "néhány nap múlva" meg nem kapják a Szentlélek ajándékát. Ezután szemük láttára felemelkedett, mígnem felhő takarta el Őt a szemük elől. Két angyal magyarázta meg a tényt az apostoloknak: amint Jézus a mennybe emelkedett, úgy jön el majd ismét. Az Egyház tehát a Húsvét utáni negyvenedik napon (vagyis Húsvét VI. vasárnapja utáni csütörtökön, melynek régi magyar neve "Áldozócsütörtök") ünnepli e szent misztériumot.

Szatmárnémetiben a Székesegyház titulusa „Urunk mennybemenetele". Búcsúmiséjére, melynek főcelebránsa Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök, ünnepi szónoka Ft. Szinovácz György máramarosszigeti főesperes lesz, este 7 órától kerül sor.

Római Katolikus Székesegyház: ünnepi szentmisét tartanak