Egyelőre megúszta Corlatean!

Nem járult hozzá a román szenátus ahhoz, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást folytasson a parlamenti mandátummal rendelkező Titus Corlatean volt román külügyminiszter ellen, akit hivatali visszaéléssel és a választójog gyakorlásának akadályozásával gyanúsítanak.

A keddi titkos szavazáson a szenátorok közül 26-an támogatták, 92-en pedig ellenezték társuk kiadását az igazságszolgáltatásnak.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) körül szerveződött parlamenti többség annak ellenére akadályozta meg a volt külügyminiszter ellen kezdeményezett eljárást, hogy a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről államfővé választott Klaus Iohannis a keddi szavazás előtt felszólította a szenátust: ne akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját.

"Nem kell a bűnvádi eljárást megakadályozni. Ha egy törvényhozó ártatlan, akkor fel fogják menteni" - jelentette ki az államfő.

A volt külügyminiszter elleni bűnvádi vizsgálatot azonban a szenátus jogi bizottsága nem támogatta, Corlatean pedig "teljességgel megalapozatlannak" nevezett minden ellene felhozott gyanúsítást.

A DNA azt állítja a szociáldemokrata politikusról, hogy a 2014-es elnökválasztáson külügyminiszterként a külföldi szavazás rossz megszervezésével szándékosan akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román diaszpóra voksolását, hogy ezzel saját pártja államfőjelöltje, Victor Ponta akkori kormányfő megválasztásának esélyeit növelje a jobboldal jelöltjével, Klaus Iohannisszal szemben.

A bukaresti politikai elemzők szerint Victor Ponta éppen azért veszítette el a választást az esélytelenebbnek tartott Iohannisszal szemben, mert kormánya akadályozni próbálta a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásában. Miután az elnökválasztás első fordulójában hatalmas sorok alakultak ki a külföldi szavazóköröknél, az internetes fórumokon szerveződött tiltakozási hullám a második fordulóra példátlanul sok fiatalt mozgósított, akik megfordították a választás kimenetelét, Iohannist juttatva az elnöki székbe.

Romániában a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük. Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.