2017-03-22 09:03:40• hírek • MTI

Egy évvel a támadások után is jelen van még a félelem Belgiumban

fotó: cnbc.com
fotó: cnbc.com

Egy éve, hogy iszlamista merénylők terrortámadásokat hajtottak végre Brüsszelben, a helyi sajtó értékelése szerint az élet ugyan már visszatért a rendes kerékvágásba, a félelem azonban még mindig jelen van a társadalomban.

Tavaly március 22-én, körülbelül négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően a belga fővárosban is öngyilkos robbantásokat hajtottak végre egy dzsihadista csoport tagjai, akik először a Zaventem nemzetközi repülőteret, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomást vették célba. A támadásokban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.

A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett, akárcsak a 2015-ös párizsi támadások esetében, a hatóságok szerint bizonyítottnak tekinthető a kapcsolat a merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között. Az országban elrendelték a legmagasabb, negyedik szintű terrorkészültséget. A Brüsszelből induló és oda érkező légi forgalmat leállították, ahogyan a villamos-, a metró-, a vonat- és a buszközlekedést is, a várost teljesen lezárták, a lakosságot pedig otthon maradásra szólították fel.

Sajtóhírek szerint a brüsszeli merénylők eredetileg franciaországi vagy hollandiai támadást terveztek, de végül a mielőbbi cselekvés mellett döntöttek, miután a hatóságok március 15-én felfedezték a búvóhelyüket a belga fővárosban, majd őrizetbe vették Salah Abdeslamot, a párizsi terrortámadások feltételezett főszervezőjét. Pár nappal a robbantások után ugyan csökkentették, az illetékes hatóságok azonban még mindig hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, "lehetséges és valószínű" terrortámadás.

Szakemberek szerint a merényletek a kollektív emlékezet részévé váltak Belgiumban, szinte mindenki vissza tudja idézni, hogy mit csinált azon a bizonyos márciusi reggelen, amikor értesült a történtekről. Bernard Rimé pszichológus professzor szerint a hasonló katasztrófák után nagyjából két-három hétig tart a kezdeti sokkhatás, ezután már a sajtóban is csillapodik az érdeklődés, az emberek pedig próbálnak visszazökkenni a rendes kerékvágásba - írta a La Libre Belgique című belga újság.

Az utcákon viszont azóta is fokozott a katonai és a rendőri jelenlét, gyakoriak a terrorizmus gyanúja miatti házkutatások, megfigyelés alá vontak több tucat radikális iszlamistát Brüsszel hírhedtté vált Molenbeek negyedében, és több esetben is merényletre készülő dzsihadistákat vettek őrizetbe. A terrorellenes intézkedések keretében egyebek mellett mintegy kétezer intelligens térfigyelő kamerával erősítették meg a pályaudvarok biztonságát, s fokozták az atomerőművek és a vallási célú épületek védelmét.

A belga sajtó jelentései szerint még mindig hatalmas a nyomás a rendőrségen, a rendfenntartók meglehetősen túlterheltek, a terrorveszély szinte minden mást háttérbe szorított, sokan ráadásul úgy érzik, hogy az egyenruhával maguk is célponttá válnak.

A Le Soir című napilap arról írt, hogy az elmúlt évben elfogadottá vált a katonák utcai jelenléte, de még a G4S biztonsági cég alkalmazottai is arról számoltak be, hogy az emberek a korábbiaknál jobban tisztelik a munkájukat. A támadások óta sokan megköszönik, de legalábbis némán tudomásul veszik, amikor kinyittatják a táskájukat egy rendezvény bejáratánál, míg korábban gyakran méltatlankodtak és tiltakoztak - mondta Bob Verbeeck, a G4S belgiumi fiókvállalatának egyik vezetője.

Michael Dantinne kriminológus azonban leszögezte, mindezen intézkedések ellenére "hiú ábránd", hogy teljes mértékben kiküszöbölhető egy jövőbeli terrortámadás. A felmérések szerint bár összességében nem nőtt jelentősen az iszlámellenesség Belgiumban, a muzulmánok közül sokan mégis romló helyzetről számoltak be. Patrick Charlier, a belga esélyegyenlőségi hivatal igazgatója elmondta, a merényletek óta egyre többeket ér hátrányos megkülönböztetés, például a munkakeresés során. Sokakat gyaníthatóan a származásuk miatt nem vettek fel a hadseregbe, és több hasonló panasz érkezett például az atomerőművekkel és a repülőterekkel kapcsolatban is. "Korábban nem volt ilyesmi tapasztalható" - mondta Charlier.

"Valami megváltozott a támadásokkal, felütötte a fejét a gyanakvás. Korábban eszembe sem jutott, milyen származású lehet az, akivel éppen beszélek" - mondta a Le Soirnak egy középkorú belga nő. "Néhány napja egy bevásárlóközpontban voltam, és várakozott ott egy hagyományos, hosszú köpenyt viselő, szakállas férfi, akit a katonák egy vásárló bejelentésére megmotoztak. Ez a jelenet pár évvel ezelőtt komolyan felháborított volna, ahogyan már az is, hogy katonák járőröznek a plázában. De most megnyugtató volt a jelenlétük, és ennek nem lenne szabad így lennie" - fogalmazott.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: