Heves vita a kóbor kutyák miatt az állatvédők és az alpolgármester között

Heves vita alakult ki csütörtök délután a Freelife állatvédő egyesület és Radu Roca, Szatmárnémeti alpolgármestere között a prefektúrán megtartott megbeszélésen, melynek témája a kóbor kutyák kezelése volt. Az állatvédők egyetértenek abban, hogy valamennyi ebet ivartalanítani kell, azokat is, amelyeknek gazdáik vannak.

A kóbor kutyák által a hétvégén Bukarestben szétmarcangolt négy éves kisfiú temetésének napján a Szatmár megyei kormánybiztosi hivatal vezetői, az alpolgármester, a rendőrség, a helyi rendőrség, az állategészségügyi igazgatóság, a közegészségügyi igazgatóság mellett a szatmárnémeti Freelife valamint a nagykárolyi Pufi Egyesület képviselői vettek részt azon a tanácskozáson, amelyeknek témája a gazdátlan ebek okozta helyzet kezelése. Érdekes módon a megye egyetlen sintérszolgálata nem kapott meghívót a tanácskozásra...

A Freelife képviseletében Carmen Fratila elmondta, az elmúlt lassan másfél évben közel ötszáz kutyát sterilizáltak és 250 ebnek sikerült gazdát találniuk. A sterilizálásokért kapott önkormányzati fizetség havi 3500-4500 lej, miközben az ipari park közelében lévő, 3000 négyzetméter területű menhely fenntartási költségei havonta 20.000 lejre rúgnak. Ennek túlnyomó többségét a szatmári származású, de Ausztriában élő Dorina Somogyi fedezi.

A nagykárolyi Pufi Egyesület képviseletében Maria Ardelean elmondta, ők az egykori katonai területen alakítottak ki egy kisebb menhelyet, amelynek egyelőre nincs működési engedélye. Az elmúlt három év alatt közel 670 kutyát ivartalanítottak és több, mint 300-at adtak örökbe.

Mindkét állatvédő szervezet képviselői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb gondot a „migráns" kutyák okozzák. Vagy az történik ugyanis, hogy faluról bejönnek, vagy egyenesen behozzák őket. Természetesen gondot okoz az is, hogy az emberek folyamatosan teszik ki azokat a kölyköket, amelyekre nincs szükségük. Ezért mindannyian egyetértettek abban, a hosszú távú megoldás az lehet, ha országos szinten törvény kötelezné a gazdákat: amennyiben nem tenyésztők vagy kutyáik nem képeznek különösebb értéket, ivartalanítsák őket. Aki erre nem hajlandó, fizessen adót!

„Természetesen nem érthetünk egyet azzal sem, hogy faluhelyen megölik azokat a kölyköket, amelyekre nincs szükségük. De az sem megoldás, hogy szabadjára engedik őket. Ezért lenne szükség a kutyák ivartalanítására", vélik az állatvédők.

Mindehhez fontos az is, hogy nyilvántartás legyen arról, egy-egy településen hány kutya él. Nagykárolyban folyamatban is van egy leltározás, amely Ardelean reményei szerint idén ősszel véget is ér. Eugeniu Avram prefektus az ötletet felkarolván kijelentette: fel fogja szólítani a megye településeinek polgármestereit, vegyék leltárba a kutyák számát és figyelmükbe ajánlja az ivartalanítási kötelezettség lehetőségét is.

Az egyetértés akkor ért véget, amikor a Freelife másik képviselője, Eugenia Cadar támadást intézett a szatmárnémeti polgármesteri hivatal ellen, mondván, az kevéssé támogatja az egyesületet, a sterilizálásért járó pénzt rendre hónapokkal később utalja át és anyagilag is a sintérszolgálatot favorizálja. Radu Roca erre reagálva elmondta, állatorvosként ő maga is több sterilizálási beavatkozást hajtott végre, segítve az egyesületet. Emlékeztetett arra, az állatorvosokat nem lehet arra kötelezni, hogy önként sterilizáljanak, mint ahogy az együttműködési protokoll tisztán kimondja: a polgármesteri hivatal csak az ivartalanításért fizet. Ehhez képest telket biztosított a menhely számára (amelynek engedélyeztetése azóta is csak folyamatban van), segített a kerítés megépítésében, válaszolta ingerülten Roca.