2018-04-12 07:42:50• hírek • Oszkó Viktória

Demenciák: az idősebb korosztály ellenségei

A „demencia” annak a tünetcsoportnak az összefoglaló neve, amikor az agyi kapacitás különböző okok hatására lényegesen és visszafordíthatatlanul csökken, a rövidtávú memória és az emlékezés képessége nem kielégítő, az agysejtek (idegsejtek) működésében krónikus zavar áll be, illetve azok száma drámai és folyamatos csökkenésnek indul. 

Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezetzavar, ezen képesség hanyatlása, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara), az ítélőképesség hanyatlása és személyiségbeli változások. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.
 

Leggyakoribb formája az Alzheimer-kór, de a Parkinson-kórban szenvedőknél is megjelenik a kognitiv leépülés. Amikor nincs, vagy nem lehet organikus okot kimutatni, akkor szenilis demenciáról beszélünk.
 

Leépülés alkoholizmus során is kialakulhat, mind az alkohol toxikus hatásai miatt, mind pedig az elvonási szindróma és a delirium tremens miatt.  A delirium tremensből kialakulhat akár a Korszakov-szindróma, ami teljes elbutuláshoz vezet, mivel az agyi struktúrák visszafordíthatatlanul károsodtak.
 

Agyvérzés vagy stroke után, kardiovaszkuláris megbetegedésekben, amikor nagyobb területek vérállátás nélkül maradnak vagy bevéreznek, szintén fenáll a demencia lehetősége. Ilyenkor a vérellátási zavar nem pont a motoros funkciókat érinti, nem féloldali lebénulás jelentkezik a betegeknél, hanem elbutulás.
 

Demenciák vizsgálatakor, diagnózis szempontjából a 65 éves kor a választóvonal, előtte korai, utána kései demenciáról beszélünk. Oda kell figyelni az alvás-ébrenlét ritmusára és a táplálkozásra is. A szívbetegségeket a zsírok lerakódása okozhatja, amelyek az agyi erekben ugyanúgy felgyűlhetnek, növelve ezzel a neuronok vérellátási zavarát és egy stroke vagy agyvérzés kialakulásának kockázatát. Demenciák során az acetilkolin-rendszerben van bizonyított változás, ezért a kezelés ezt célozza meg. Gyógymód sajnos egyelőre nincs.
 

Kezeléssel a folyamatok lassíthatók, a betegség akár 10-20 évig is elhúzódhat, amíg eléri a végső stádiumot. Az utolsó stádiumban a beteg elveszíti önellátó képességét, nem tud magátóltáplálkozni, nehezére esik a tisztálkodás is. Megszűnik a szfinkter kontroll (széklet- és vizeletvisszatartás), úgynevezett késői csecsemőkor áll be.
 

Ez a végső stádium csak pár hónapig tart, a betegek mozgásképtelenné válnak. A fekvőbetegeknél gyakran lép fel tüdőgyulladás vagy kardiovaszkuláris betegség, ami hamar elviszi a betegeket.
 

Megjelenhet delírium is a demenciában szenvedő betegeknél, mely a tudat beszűkülésével (halucinációk, tévképzetek), a figyelem és a kognitív funkciók (emlékezés, ítéletalkotás, elvonatkoztatás) zavarával jellemezhető tünetegyüttes. Jellemző még a menni akarás. Ilyenkor a beteg nem ismeri fel saját környezetét és csak azt mondogatja „na jó, én mentem haza”. A memóriazavar addig súlyosbodik, amíg a betegek már a saját családtagjaikat sem ismerik fel, idegeneket viszont vélhetnek ismerősnek.
 

Demenciában szenvedőknél sérül a rövidtávú memória, a régi emlékek élénken élnek, a beteg úgy éli meg őket, mintha nem régen történtek volna (első fázisban és második fázis elején).


A betegség első tünete a feledékenység, ami ugyan a korral együtt jár, de gondot jelenthet, ha már veszélyes dolgokkal is együtt jár, például a beteg nyitva felejti a gázt vagy az ajtót, esetleg a piacra indul, de a polgármesteri hivatalnál köt ki. Ezek már a betegség súlyos tünetei és szakorvosi segítséget igényelnek. Ilyenkor már a gondozás problémája is fennáll: a beteg sokszor önellátásra képtelen. Ilyenkor nem feltétlen indokolt a kórházba való beutalás, az idősotthonok segíthetnek az ellátásban.
 

Ha nyugdíjas a páciens, akkor lehet fogyatékossági támogatást igényelni, amiből ki lehet fizetni például egy szakképzett ápolót. Jobb esetben 10-15 évig megőrizhető a funkcionalitás, ha időben elkezdik a megfelelő kezeléseket. A beteg maga sokszor nem ismeri fel a bajt, a hozzátartozók felelőssége is, hogy időben segítséget kaphasson, aki rászorul.
 

Ha szakemberhez fordulunk, ha nem félünk segítséget kérni, akkor jó eséllyel hosszabb, könnyebb élethez segíthetjük hozzá szeretteinket. Egy szakképzett orvos antipszichotikusszerekkel, altatókkal, nyugtatókkal segítheti a betegeket, amelyek segítenek lazítani és csökkentik a dezorientáltságot.
 

Dr. Suvanjeiev Róbert, a Korall Klinika pszichiáter szakorvosa több időpontban is elérhető, konzultációért ne habozzanak felkeresni!


Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: