2007. április 1-jén szökőár zúdult a Csendes-óceán déli részén fekvő Salamon-szigetekre, a tengerfenék alatt 10 kilométerre kipattant, a Richter-skálán 8-as erősségű földrengés következtében. A tudósok az amerikai Science tudományos magazin pénteki számában kísérelnek meg magyarázatot adni a történtekre.
A rengés a vártnál nagyobb szökőárat indított el, amely 52 ember életét követelte és jelentős károkat okozott egy térségben, ahol ritka volt korábban a szeizmikus aktivitás.
A földrengések gyakran akkor történnek, amikor a Föld kérgét alkotó tektonikus lemezek elmozdulnak egymáson, az egyik lemez a másik kéregdarab alá csúszik. A most közzétett tanulmány szerint a Salamon-szigeteknél lezajlott rengésben a kéreg három szelete játszott szerepet, melyek közül kettő különböző arányban és szögben becsúszott a harmadik alá.
Az Ausztrál tektonikus lemeznek a Csendes-óceáni kőzetlemez alá bukása évente közel 13 centiméteres sebességgel zajlik, míg a szomszédos Salamon-lemez mintegy 10 centimétert mozdul el évente - állapította meg a Kevin P. Furlong geológus által vezetett kutatócsoport a Pennsylvaniai Állami Egyetemen.
A kutatók hozzátették, hogy az Ausztrál- és a Salamon-lemez ráadásul kissé eltérő irányban mozog. Szerintük a rengés az Ausztrál és a Csendes-óceáni kőzetlemez határán pattant ki, majd hirtelen átugrott a Salamon- és a Csendes-óceáni-lemez határára.
"Normál esetben a földrengéseknek meg kellene állniuk a kéreglemezek találkozásánál. Amikor itt az egyik lemezről a másikra lépett át a rengés, hirtelen irányt is változtatott" - mondta Furlong, hozzátéve, hogy korábban egyetlen más helyen sem figyeltek meg földrengés közben ilyen viselkedést, ám itt valószínűleg történt már ilyen.
A kutatók úgy vélik, a mozgások kombinációja okozta, hogy a Csendes-óceáni-lemez pár métert felgyűrődött, és ez a megemelkedés a legvalószínűbb oka a váratlanul magas hullámokkal járó cunami keletkezésének.
A térségben gyakori korallszigetek kialakulását is a földkéreg hasonló felgyűrődései okozhatták - mondta Furlong.
