2010-03-20 20:15:36• hírek • MTI

Csonka nyugat-balkáni csúcstalálkozó

Szerbia távol maradt Koszovó miatt a Szlovénia-i találkozótól.


Szerbia távolmaradása miatt csonkára sikeredett a nyugat-balkáni országok szombaton megtartott szlovéniai csúcsértekezlete, amelynek meghirdetett célja a regionális együttműködés erősítése volt annak érdekében, hogy felgyorsítsák a térségbeli országok európai uniós integrációját.

A vendéglátó Szlovénia és Horvátország kormányfője Brdo üdülőhelyen akarta megrendezni valamennyi nyugat-balkáni ország politikai vezetőinek az első csúcstalálkozóját Jugoszlávia felbomlása óta. Két évtizede nem volt példa arra, hogy az összes nyugat-balkáni ország vezetője együtt vegyen részt egy tanácskozáson.

Boris Tadic szerb elnök azonban az utolsó pillanatban lemondta részvételét, mivel a kezdeményező Borut Pahor szlovén és Jadranka Kosor horvát miniszterelnök Koszovót is meghívta, mint független államot. Belgrád nem ismeri el a túlnyomó többségében albánok lakta Koszovó 2008 februárjában egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, és továbbra is Szerbia részének tekinti volt déli tartományát.

Tadic elnök csak abban az esetben lett volna hajlandó a részvételre, ha a volt szerb tartomány Koszovó-UNMIK néven vett volna részt a tanácskozáson. Az UNMIK az ideiglenes koszovói ENSZ-igazgatást jelenti, amely alá Koszovót helyezték az 1999-es jugoszláviai NATO-csapások után. Hashim Thaci koszovói kormányfő viszont ragaszkodott ahhoz, hogy ne egy ENSZ-protektorátus, hanem egy független ország vezetőjeként vegyen részt a csúcson. (Koszovó függetlenségét eddig összesen 65 ország ismerte el - az EU 27 tagállama közül 22, köztük Magyarország.)  

Szerbiának, a térség legnagyobb államának a hozzáállása miatt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszter is úgy döntött, hogy távol marad a találkozótól. Az EU-t csak Stefan Füle bővítési biztos képviselte a brdói tanácskozáson, amely eredetileg nyugat-balkáni-EU-csúcs lett volna, de végül regionális találkozó rangjára fokozták le.

Hashim Thaci Brdóban hangsúlyozta, hogy Koszovó együttműködést akar, nem bojkottot. Sali Berisha, Albánia kormányfője sajnálatosnak nevezte, hogy a szerb elnök távol maradt egy ilyen fontos találkozótól.

Borut Pahor szlovén kormányfő a térség legfőbb problémájának azt nevezte, hogy az államok között nincs meg egymás szuverenitásának  kölcsönös elismerése, de szerinte ennek nem szabadna akadályoznia a "brdói folyamatot".  Rompuy és  Moratinos távolmaradásával kapcsolatban úgy vélte,  hogy az EU alábecsüli azokat a lehetőségeket, amelyeket ez a térség az egész Európai Uniónak kínál. El kell dönteni, hogy a lehetőségek vagy a problémák útját járjuk. Nem ez  lenne az első alkalom, hogy az EU félelemből visszavonul a gondok elől és esélyeket szalaszt el -  mondta Pahor.
A tanácskozáson Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Macedónia, Albánia, Bosznia és Koszovó miniszterelnökei vettek részt. A kormányfő közös nyilatkozatukban megfogalmazták együttműködési szándékukat és úgy döntöttek, hogy ezentúl rendszeresen találkozni fognak.  Hangsúlyozták elkötelezettségüket az európai uniós integráció és az ehhez szükséges reformok megvalósítása mellett.  

A térség országai közül egyedül Szlovénia tagja az Európai Uniónak, a tagsághoz vezető úton pedig Horvátország jutott el a legmesszebbre. Zágrábban arra számítanak, hogy Horvátország 2012-ben csatlakozhat az EU-hoz.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# koronavírus # baleset # helyhatósági2020 # hétvégiinterjú # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: