Kőolajipari körkép

Sokszor hangzik el még most is, hogy Románia kőolajipari nagyhatalom és a külföldieknek főleg a gazdag kőolaj- és földgázmezőkre fáj a foguk. Lassan azonban le kell számolni ezzel a mítosszal, ugyanis az ország - bár a térségben valóban nagyobb mennyiségű kőolajkészlettel rendelkezik és a XX. század első felében olajnagyhatalomnak számított - már régóta elveszítette ezt a státuszt, sőt még Európában sem számít az öt legnagyobb közé. A romániai kőolaj-kitermelés 1857-es beindítását követően napjainkig mintegy 730 millió tonna, vagyis 4,6 milliárd hordó kőolajat szivattyúztak a felszínre, ami a jelenlegi megnövekedett fogyasztás mellett a világ kéthavi szükségletét sem lenne képes fedezni.

A világon különben naponta 82,9 millió hordó nyersolaj fogy el, s ebből 31-31,5 millió hordót biztosít az OPEC, a kőolajexportőr országok szervezete, amely főleg az arab országokat, Venezuelát, Indonéziát és Nigériát tömöríti. Az OPEC-tagországok közül Szaúd-Arábia kitermelési kvótája a legnagyobb, a teljes mennyiség mintegy harmadával. Már majdnem az arábiai királyság szintjére jutott Oroszország is, amely a volt szovjet tagállamokkal együtt napi 9,7 millió hordós termelést mutathat fel, míg az Egyesült Államok kitermelési szintje nagyjából 7,5-8,7 millió hordó körül mozog. Olajnagyhatalomnak számít Kína is napi 3,2, Mexikó napi 3 millió hordóval, de ide sorolnak még két európai országot is, a 3-3,3 millió hordót termelő, s olaját nagy részbe exportáló Norvégiát, valamint a 2,7 millió hordós szinten mozgó Nagy Britanniát. Ha Európát nézzük, akkor az orosz-norvég-brit vezető hármas mögött a napi legalább 300 ezer hordó nyersolajat felszínre hozó Dánia, valamint a 170 ezer hordós termelési szinttel rendelkező Németország és a mintegy 130 ezer hordót felmutató Olaszország áll. Románia csak a hetedik ezen a listán, s a 2003. évi napi 133 ezer hordó nyersolaj is leapadt már - a Petrom első féléves jelentései alapján - napi 91 ezer hordóra. Románia napi termelése még a csúcspontnak számító 1980-as években sem haladta meg a 300 ezer hordót, jelenleg pedig a világ össztermelésének napi 0,12 százalékát adjuk, egy nagyobb európai kőolaj-kitermelővel, Norvégiával összehasonlítva pedig 3 százalékot. Az évente felszínre hozott 33-35 millió hordó olaj az OPEC-országok egy napi kvótájának megfelelője. Romániában a kőolaj-kitermelés drágább, mint más országokban, ahol 4-8 dollár hordónként, a feltárási költségek nélkül. A Petrom az idén 11,5-12,5 dollárt költött egy hordó nyersolajra.

A világ nyersolajtartaléka 1188-1277 milliárd hordó, ami a jelenlegi piacbővülési üteme mellett is 30 éves fedezetet jelent. Természetesen a tartalékok a kutatások és a kitermelési tartalékok korszerűsödésével tovább növekednek, úgyhogy a becslések szerint a kitermelhető olajkészlet még mintegy 50 évig lesz elég. Románia tartalékjait egymilliárd hordóra becsülik, ami szintén nagyjából 30 évig kitermelhető készletet jelent.

A világ működő kőolajfinomító-kapacitásait 2005 közepén 87-90 millió hordóra becsülik, tehát a kőolaj-feldolgozás is csúcsjárat közelében pörög. A legnagyobb finomítók Szaúd-Arábiában és az Egyesült Államokban találhatóak. Európában a finomítók kapacitás, még ha a volt szovjet tagállamok termeléset is beleszámoljuk, jóval meghaladja a kitermelt olaj mennyiségét, vagyis napi 25 millió hordó fölötti. Románia, bár tíz finomítót is működtet csak a 11. a kontinensen, s Oroszországon és Ukrajnán kívül Olaszország, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Spanyolország, Hollandia, Belgium és Törökország is megelőzi.

A tíz romániai finomító feldolgozási kapacitása 501 ezer hordó naponta, a jelenleg kitermelt mennyiség ötszöröse. Az éves szinten 25,5 millió tonnára becsült finomítói kapacitás szükség esetén, felújítással akár további 8 millió tonnával is bővíthető, ugyanis a Petrom mindkét finomítója bezárta egy-egy berendezését. Az osztrák ÖMV által birtokolt két finomító: a pitesti-i Arpechim és a ploiesti-i Petrobrazi 8 millió tonnás működési kapacitásával, amelynek kihasználtsága az első félévben 79 százalékos volt Románia teljes kőolaj-termelését képes feldolgozni. A Rompetrol Rafinare az ötmillió tonna kapacitású, Romániában jelenleg legnagyobbnak számító Petromidia finomítót működteti Navodari-on, amely főleg import kőolaj dolgoz fel, belföldi használatra és bérmunkában is. A tavaly október óta működik újra, igaz csak félgőzzel a ploiesti-i Petrotel, amely az orosz Lukoil tulajdona és 3,8 millió tonna nyersolajat képes feldolgozni évente. Mintegy 3,5 millió tonna az államnak nagy összegekkel tartozó onesti-i RAFO kapacitása, amelynek tulajdonosa a Balkan Petroleum, míg a ploiesti-i Astra 2,8 millió tonnára méretezett. A maradék négy finomítóból három található a Kárpátokon túl: a negyedik ploiesti-i kőolaj-feldolgozó, a Vega (0,6 millió tonna), a Bákó megyei Rafinaria Darmanesti (0,8) és a campinai Steaua Romana (0,5). A legkisebb kapacitású feldolgozó üzem Erdélyben, a Bihar megyei Berettyószéplakon található Petrolsub (400 ezer tonna évente) egy éve már bezárt, mert a cég nagy adósságot halmozott fel hitelezői, főleg a Petrom felé, s ezért nem kap kőolajat.(az elemzést a privátprofit.ro készítette)