Csobot Adél az X-Faktorban
Csobot Adéllal a Nagykárolyi Kastély kertjében beszélgettünk.
- Benne vagy a tévében, az újságokban, hírportálokon, a Facebook nevű közösségi portálon is legalább három rajongói oldalad van ... Melyik is vagy te ezek közül?
- Nem három van, hanem negyven...
- Hűha, én háromig számoltam...
- Amúgy egyik sem én vagyok, ezt tudni kell. De, ha a Mentorok Házán is túljutok lesz saját rajongói oldalam, amit én fogok majd kezelni
- Jól érzed magadat? Élvezed mindezt?
- Igen, nagyon.
- Jársz most suliba, vagy mi a helyzet az iskolával?
-Most nem járok iskolába, de évet egyelőre nem halasztok, tehát nincsen befagyasztva ez a tanév.
- Akkor milyen a tanulói jogviszonyod?
- Egyelőre az történik, hogy távoktatásban tanulom azt, amit az osztálytársaim itthon. Elég abszurdul hangzik, de tényleg ez van, aztán majd meglátjuk. Igyekszem az X-Faktort összehangolni a tanulmányaimmal, a későbbiekben pedig majd elválik. A lényeg: az érettségi nem szorul háttérbe.
- Szokták mondani, hogy az X-Faktorban igazán értékes „oktatás" is folyik. Vérprofikkal vagy körülvéve?
- Igen, abszolút, megerősítem, hogy ilyen emberek segítenek kihozni belőlem a maximumot. Olyan emberektől tanulhatok, akik már sok mindent letettek az asztalra. Hogy csak a mentoromat említsem, Malek Miklóst, vele egy álom együtt dolgozni.
- Négy év és három hónap múlva csak egy képeslapot küldesz majd haza?
- Nem, semmiképp...
- Akkor mi lesz veled négy év és három hónap múlva?
- Erre nyilván nem lehet még válaszolni.
- Próbálj mégis!
- Mindenképpen szeretnék megpróbálni Magyarországon érvényesülni, de természetesen Nagykárolyt soha nem fogom elfelejteni, és olyan sem lesz, hogy csak éppen percekre látogatok haza.
- Sok sikert Adél, szorítunk neked!
Örömmel üdvözölték a kulturális központban Csobot Adélt barátai
