2011-11-17 14:41:57• hírek • Kocsis Zoltán

Egriben, Pusztadarócon és Avasújvárosban nőtt a magyarság száma

Lassan három hete véget ért a demokratikus Románia harmadik népszámlálása és egyre inkább vége a találgatásoknak, tippeléseknek is, mivel kezdenek megjelenni az első hivatalos adatok. Veres Norbert, az RMDSZ népszavazási biztosa rendelkezésünkre bocsájtotta 16 község végleges és hivatalos adatait, az alábbiakban ebből szemezgetünk.

Amint azt a népszámlálás előtt is meg lehetett jósolni, leginkább a lakosság csökkenése jellemző a Szatmár megyei községekre. A 16 elemzett közigazgatási egységben ugyanis csak Pusztadarócon (3491-ről 3759-re), Halmiban (4729-ről 4845-re), Egriben (1604-ről 1980-ra) és Kálmándon (1376-ról 1410-re) mutatnak növekedést a számok. Ezzel szemben jelentősnek mondható viszont a csökkenés például Bogdándon (3227-ről 2866-ra) vagy Csaholyban (1996-ról 1576-ra).

Hasonló adatokat mutatnak az etnikai számok is. A magyarság száma mindössze három községben növekedett: Pusztadarócon 2866-ról 3296-ra, Egriben 1253-ről 1266-ra és Avasújvárosban 2369-ről 2413-ra. A románság száma összesen négy községben emelkedett: Pusztadarócon, Halmiban, Csanáloson és Egriben - utóbbi szinte megkétszereződött, hisz 273-ról 557-re ugrott fel. A németek száma csökkent Krasznabélteken és Kálmándon is, egyedül Csanáloson nőtt 339-ről 359-re.

Ezzel szemben a vizsgált községek több mint felében, azaz kilenc községben nőtt a cigányság száma. A leglátványosabb és egyben legfurcsább módon Csanáloson, ahol 121-szer nagyobb a számuk, mint volt tíz évvel ezelőtt: 2002-ben egyetlen személy vallotta magát romának, idén pedig 121. Jelentősen nőtt a romák száma Hadadon, Szoporon és Bogdándon. Ugyanakkor Kolcsban a harmadára esett vissza (108-ról 33-ra), Avasújvárosban pedig 139-ről 19-re csökkent. Legalábbis a népszámlálási adatok szerint.

Egyes községekben érdekes eltéréseket találhatunk a nemzetiség és az anyanyelv tekintetében. Így Szilágypérben 868-an vallották magukat magyarnak, ám 1025-en válaszolták azt, hogy a magyar az anyanyelvük. A magyarázat kulcsa abban rejlik, hogy a 150 roma közül csak 15-en mondták magukat roma anyanyelvűnek. Kálmándon 907 magyar, de 1358 magyar anyanyelvű személy él. Itt viszont a 320 németből csak 1 mondta azt, hogy német az anyanyelve. Hasonló a helyzet Csanáloson is, ahol 359, magát németnek valló lakosból senki sem nevezte meg a németet anyanyelvének. Ezzel szemben 816 magyarra „jut" 1329 magyar anyanyelvű személy. Ami a romákat illeti, Mikola és Börvely kivételével csak elenyésző mértékben vallják anyanyelvüknek a romát.

Szatmár megyében mellesleg a már tárgyalt négy nemzetiség mellett élnek még ukránok, szerbek, törökök, olaszok, szlovákok, orosz-lipovánok és ruszinok is. Ebben a tekintetben Mikola a legszínesebb község, ahol nem kevesebb, mint 580 személy vallotta magát ukránnak - és öt kivételével az ukránt tüntették fel anyanyelvüknek. Egriben 153 ukránból 155-en vallották ukrán anyanyelvűnek.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: