Csajkovszkij a Filharmóniában

Zenei pálya: 1859-re elvégezte a jogi iskolát, és hivatalnok lett, de a zenei pálya jobban érdekelte. Az Orosz Zenei Társaságban (amely a szentpétervári konzervatórium elődje volt) kezdett el tanulni. 1862-ben Anton Rubinsteintől zeneszerzést tanult. Rubinstein volt a Társaság igazgatója. A zene annyira lekötötte Csajkovszkijt, hogy felmondott a minisztériumban és nappali tagozatos hallgató lett. Az összhangzattan mellett zongorázni, orgonálni és fuvolázni tanult, ezért, mint fuvolista, a konzervatórium zenekarában játszott. 1865-ben Pavlovszkban, Strauss vezényletével bemutatták Karakterisztikus táncok című művét. 1866-ban az a megtiszteltetés érte, hogy Anton Rubinstein testvére, a zongoraművész Nyikoláj Rubinstein, felajánlott egy moszkvai összhangzattan-tanári állást számára. Moszkvában írta az I. szimfóniáját, melynek olyan rossz fogadtatása volt, hogy Csajkovszkij szinte teljesen összeomlott. Vigaszul szolgált, hogy az orosz Ötöknek (Balakirev, Rimszkij-Korszakov, Kui, Borogyin, Muszorgszkij) más volt a véleménye. Két operájával, a Vajdával és az Undinával sem volt sikeresebb. Csajkovszkij Moszkvában megismerkedett a zenekritikus Sztaszovval és Balakirevvel, akik buzdították a Rómeó és JúliaFátum című szimfonikus költeményét. Elköltözött Rubinsteintől. Nyaranta meglátogatta Szása húgát, és gazdag barátját Vlagyimir Silovszkijt, de gyakran utazott külföldre is. Sikerei is ebben a művészi periódusában kezdődtek: 1871-ben írt egy vonósnégyest, belefogott Az opricsnyikek című operába, és a II. szimfóniába. Európai körútra indult, hazatérve (1875); a Vihar zenekari művének vázlatát alkotta meg, majd sorra következtek: a Francesca da Rimini szimfonikus költemény, a második vonósnégyes, a harmadik vonósnégyes, az I. zongoraverseny, a Vakula, a kovács című opera. 1875-ben a III. szimfóniát és a cár által kért Hattyúk tava balettet készítette el. A Hattyúk tava 1877-es moszkvai bemutatója nem volt sikeres, és Csajkovszkij életében nem is vált népszerűvé.