Kiszélesedéssel fenyeget a gázai konfliktus

Kiszélesedéssel fenyeget a gázai konfliktus, miután a Hamász rakétatámadásainak hevessége a figyelmeztetések és diplomáciai erőfeszítések ellenére vasárnap sem csökkent, Izrael pedig egyre keményebben válaszol, és szárazföldi erőinek bevetését is kilátásba helyezte.

A vasárnap esti összesítések szerint a Gázai övezetben csak aznap 18 palesztin - többségében nő és gyerek - vesztette életét az izraeli légicsapásokban, míg Izrael déli sávjában heten sebesültek meg. A harci repülőgépek teljesen lerombolták a Hamász radikális palesztin szervezet gázai székházát és kormányának épületét, és légicsapások értek vasárnap hajnalban egy médiaközpontot Gáza belvárosában, ahol legalább hat újságíró megsebesült. A központban működött egyebek között a libanoni al-Kudsz tévé, a német ARD, a Kuvait tévé, az orosz Russia Today és az olasz RAI helyi irodája.

Az izraeli haditengerészet az övezet partvonalával párhuzamosan hadihajókat sorakoztatott fel, és szombat éjjel hevesen ágyúzta Gáza városát. Izrael a saját polgárai védelmében a tervezettnél korábban helyezte hadrendbe a Vaskupola (Iron Dome) nevű rakétavédelmi rendszer újabb, immár ötödik ütegét, amely Tel-Avivot és körzetét védi meg az ellenséges rakétáktól. Tel-Avivban szombat délután megszólaltak a légiriadót jelző szirénák, majd néhány perccel később a légvédelmi rendszer meg is semmisített egy palesztin rakétát. Egy rakéta viszont a metropolisz térségében, lakatlan területen becsapódott. Vasárnap szintén a légvédelem fogott el egy rakétát.

Izrael a hadműveletei leállítása előfeltételeként a támadások beszüntetését követeli. Avigdor Liberman külügyminiszter a fegyverszüneti tárgyalások ügyében közvetítő Laurent Fabius francia külügyminiszterrel közölte: a Hamásznak először le kell állítania minden támadását, és akkor Izrael hajlandó lesz megfontolni minden javaslatot a tárgyalóasztalnál.
A Hamász a tűzszünethez a tagjai elleni célzott légicsapások beszüntetését és a Gázai övezet elleni blokád feloldását követeli. A tűzszüneti tárgyalásokra Kairóba küldött palesztinok mindemellett bizakodóak voltak: arról számoltak be, hogy szerintük már vasárnap sikerül létrehozni a tűzszünetet. Az Arab Liga illetékesei közölték, hogy Nabíl al-Arabi főtitkár már bejelentett gázai látogatására kedden kerül sor. A térségbe várják a napokban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt is.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a szokásos vasárnapi kormányülés kezdetekor a sajtó megjelent képviselőinek ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a hadsereg kész fokozni támadásait. "Súlyos árat követelünk a Hamásztól és a terrorszervezetektől, az izraeli hadsereg készen áll tevékenységének jelentős kiterjesztésére" - mondta egy szárazföldi hadműveletre utalva.

Liberman külügyminiszter egyértelműbben fogalmazott: ha szükség lesz rá, a hadsereg készen áll egy nagyszabású hadműveletre, de ezúttal "nem állhat meg félúton, hanem el kell mennie a végsőkig". Utóbbi megjegyzésével nyilvánvalóan arra utalt, hogy elsöprik a Hamász kormányát, nem úgy, mint a négy évvel ezelőtti hadművelettel.
Barack Obama amerikai elnök közölte: "teljes mértékben támogatja", hogy Izrael érvényesítse önvédelmi jogát. "A világon nincs olyan ország, amely eltűrné, hogy rakéták hulljanak állampolgáraira a határon túlról. Teljes mértékben támogatjuk Izrael jogát, hogy megvédje magát. A konfliktus megoldása azzal kezdődik, hogy nem lövik rakétákkal Izrael területét" - jelentette ki ázsiai útjának kezdetén, vasárnap Bangkokban.

Arra a kérdésre, hogy támogatna-e egy izraeli szárazföldi hadműveletet az övezet ellen, Obama azt válaszolta, hogy ezt "jobb lenne elkerülni". Ez előnyösebb lenne nemcsak a Gázai övezet népe számára, hanem Izrael számára is, mert Gázában az izraeli katonák sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve - mondta. Figyelmeztetett, hogy a szárazföldi csapatok bevetése növelheti a veszteségeket, és alááshatja a békefolyamat minden reményét.
Az amerikai elnök azt is közölte, rendszeres kapcsolatban áll egyiptomi és török vezetőkkel, hogy megszerezze támogatásukat a palesztin rakétasorozatok leállítását célzó erőfeszítésekhez.

A konfliktusért az elsődleges felelősség London szerint is az övezetet irányító Hamászt terheli, de a Gáza elleni esetleges szárazföldi invázió nyomán jelentősen csökkenne az Izrael iránt a jelenlegi helyzetben megnyilvánuló nemzetközi rokonszenv és támogatottság. William Hague brit külügyminiszter szerint London "nagyon világosan" kifejtette azt a véleményét is az izraeli kormánynak, hogy szárazföldi hadműveletek esetén sokkal nehezebb elejét venni a polgári lakosság veszteségeinek, emellett egy nagyszabású szárazföldi katonai támadás a konfliktus elhúzódásának veszélyével is járna.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter bejelentette: javasolni fogja amerikai kollégájának, hogy a helyzet miatt hívják össze az úgynevezett kvartett - Oroszország, az Egyesül Államok, az ENSZ és az Európai Unió - miniszteri szintű tanácskozását, s hívják meg erre az Arab Ligát is. Lavrov kedden Phnompenben találkozik Hillary Clintonnal.

A kölcsönös csapások ellenére az izraeli védelmi minisztérium vasárnap ismét engedélyezte a Kerem Salom-i határátlépő megnyitását, hogy lehetővé tegye az alapvető árucikkek és gyógyszerek szállítását a Gázai övezetbe. Vasárnap délelőtt 117 kamiont engedtek be.
Juvál Steinic izraeli pénzügyminiszter a közszolgálati rádióban arról beszélt, hogy a Gázai övezet elleni hadművelet szerdai kezdete óta példátlan kibertámadás zajlik Izrael ellen. Mint mondta, 44 millió internetes támadást követtek el az izraeli kormányzati szervek számítógépei ellen az utóbbi öt napban.

Az izraeli sajtó szerint a konfliktus napi 12-15 millió dollárba kerül Izraelnek.