Brit képviselő: felségárulásért kell felelősségre vonni az I. Á.-hoz csatlakozókat

A kormányzó brit Konzervatív Párt egyik képviselője szerint az 1351-ben kelt felségárulási törvény alapján kell felelősségre vonni azokat a brit állampolgárokat, akik csatlakoznak a Szíriában és Irakban előretörő, Iszlám Állam nevű dzsihadista milíciához. Philip Hammond brit külügyminiszter nem zárta ki ennek lehetőségét, ám brit alkotmányjogászok jogilag kivitelezhetetlennek minősítették a felvetést.

A javaslatot Philip Hollobone, a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának egyik prominens tagja terjesztette be. Az indítvány szerint a külügyminiszternek biztosítania kell, hogy az Irakból és Szíriából hazatérő brit dzsihadista fegyveresek ellen felségárulás címén induljon büntetőeljárás, mivel "Őfelsége ellenségeinek segítése és felbujtása a brit állampolgárok által elkövethető legsúlyosabb bűncselekmények egyike".

Hollobone ezzel az 1351-ben, III. Eduárd király idejében kelt angol felségárulási törvény szövegére utalt, amely - a világ egyik legrégebben érvényben lévő jogszabályaként - ma is szerepel az angol büntető törvénykönyvben.

A törvény kimondja, hogy bűncselekményt követ el, aki "urunk, a király ellen hadat visel birodalmában, vagy máshol segíti a király ellenségeit".

Hollobone a The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap pénteki számának nyilatkozva kijelentette: valaki vagy dzsihadista, vagy lojális brit állampolgár, de mindkettő egyszerre nem lehet.

"Nemzetünk haragját vonja magára, aki a dzsihádot választja, mivel ezzel gyakorlatilag a királynő ellenségeit segíti és buzdítja" - fogalmazott a képviselő. Hozzátette: ez a bűncselekmény felségárulás, amelynek büntetése életfogytig tartó szabadságvesztés.

Írásos válaszában Philip Hammond külügyminiszter leszögezte: ha valaki az Iszlám Államnak esküszik hűséget, akkor "kérdések merülnek fel" a hazája iránti lojalitással kapcsolatban, és ez valóban felveti azt a kérdést is, hogy ezzel nem valósul-e meg az árulás bűncselekménye.

Geoffrey Robertson, az egyik legtekintélyesebb brit emberi jogi ügyvéd a Standpoint című brit kulturális-politikai magazin online kiadásán pénteken megjelent írásában mindazonáltal kifejtette: az "elavult" 1351-es felségárulási törvény "csak a lusta ütemben zajló" jogi reformok és "a történelmi nosztalgia" miatt szerepelhet még mindig a törvénykönyvben, alkalmazása azonban a mai brit és nemzetközi jogi környezetben gyakorlatilag kivihetetlen.