2019-03-18 20:42:42• hírek • Nagy Tímea

Bojkott: üres lapot adtak be a próbaérettségin a kölcseysek, ezrek tüntettek így országszerte

A 2019-es próbaérettségi körül óriási a kavarodás. Országosan 29 oktatási intézmény diákjai protestáltak némán. Üres lapot nyújtottak be a javítóbizottságnak, egyetlen szót írtak rá: #dămfoaiagoală

Hétfő reggel látott napvilágot a hír, miszerint a diákoknak elegük lett. A próbaérettségi körüli hirtelen, bejelentetlen változtatások miatt országos akcióba kezdett a diáktanács. Nem engednek a fejetlenségnek, békés bojkottra kérték fel Románia fiataljait. A #dămfoaiagoală mozgalma a tisztességtelen, meggondolatlan, következetlen döntéshozóknak szól, akik értesítés, érdekegyeztetés nélkül, kedvükre változtatják a feladatlapokat egyik hétről a másikra.

 

A hotnews.ro is beszámolt a több ezer fiatal elégedetlenségéről, mely a 2019 márciusában írandó próbaérettségi körül keveredett. Cikkükben fel is sorolják azokat az oktatási intézményeket, melyek csatlakoztak az Országos Diáktanács által kihirdetett tüntetéshez. A március 18-i román próbavizsgán nebulók több ezres hadserege írta a papírra, hogy „üres lapot adnak”.

 

A csaknem 30 romániai középiskola között három Szatmár megyei is szerepel. A "Ioan Slavici", a "Mihai Eminescu" és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizenévesei döntöttek úgy, nem élnek a gyakorlás lehetőségével. A megyei tanfelügyelőség közleménye szerint hétfőn a XI. évfolyam nappali és a XII. évfolyam esti, illetve csökkentett óraszámú tagozatáról 2000 beiratkozott tanuló közül 1698-an jelentek meg. A XII. évfolyam nappali, továbbá a XIII. évfolyam esti- és csökkentett óraszámú tagozatáról 2070 jelentkező közül 1822 diák ment el a "tesztre". Az intézmény közlése szerint voltak olyanok, akik kitöltetlen feladatlapot adtak be. Számukat csak az összesítést követően teszik közzé.

 

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium XI. évfolyamából a 159 jelentkező közül 96-an nem írtak, és 53-an igen - közli az iskola.

 

Hogy miért is a nagy felháborodás, a kölcseysek diákszövetségének elnökét, Tepfenhart Beatrixet kérdeztük. Ő maga is fehér lapot adott be a vizsga alkalmával a több mint 90 tizenegyedikes évfolyamtársával együtt. Megosztotta velünk, mit látott az egészből az iskola diákközössége.

 

 

A helyzet akkor vált érdekessé, mikor a próbavizsga időpontja előtt röviddel a hetedikesek számára is meghirdették a megmérettetést. A kicsik amúgy is mindent komolyabban vesznek, meg is rémültek, hiszen nincs tapasztalatuk vizsgadrukk terén. A tanárok megpróbáltak mindent elkövetni a fennmaradó időben, és a hivatalosan megadott forrásokból felkészíteni őket is a karikázós kérdésekre, valamint a „sima feladatokra egyaránt”.

 

A feladatválasztós rész az eredmény 40%-át jelentette (volna) – ezt az új feladattípust azért hozták be, mert objektívebb az értékelés és a javító tanároknak is könnyebb a dolgok. Ez lett (volna) az idei nagy újítás.

 

Míg a kis gimnazisták számára ez nem jelentett (volna) akkora gondot, hiszen a javarészt nyelvtani teszt számukra a tanterv miatt kedvezően hatott (volna) a végeredményre – a 11. osztályosok kellemetlenségként élték meg a módosítást. A felsőbbévesek már nem tanulnak annyi nyelvtani dolgot, inkább az irodalmi és a kommunikációs feladatokra helyezi a hangsúlyt a központi tanmenet, és a valódi érettségi is. Erre készültek tudatosan két és fél éven keresztül ezidáig. A karikázós rész miatt azonban teljesen felborult a tervezet. Egyrészt az alap anyaggal, másrészt a plusz nyelvtani mintafeladatokkal is haladniuk kellett. A tanárok is és a fiatalság is megtette a kétszeres kötelességet, nem ezzel volt a baj.

 

Akkor borult a kása, mikor a kis gimnazisták megkapták a román próbaérettségi feladatlapokat. Nincs karikázós. Nulla. Pedig erre készültek hetekig. A hetedikesek szóltak a tanároknak, stresszeltek az eredmények miatt, de nem tehettek semmit. Nem mertek tenni semmit – mesélte Beatrix.

 

Amint a nagyobbak, a 11. évfolyam is megkapta a lapokat, látták, nincs feleletválasztós kérdéssor. Erre készültek kétszeres erőbedobással. Ez volt csak a hab a tortán. Ekkor kezdett el aktiválni a Országos Diáktanács. Az országos bojkotthoz sok ezren csatlakoztak Romániában. A tanári kar pedig nem állt ellen a dolognak.

 

 

Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatónője annyit fűzött a történtekhez, hogy a diákjainak joga van a bojkotthoz és tud a mozgalomról. Ezt követően Beatrixhoz irányított, a Köfedisz elnökéhez, aki a fentieket, mint a történet személyes érintettje, mesélte el. Azt is hozzátette, senki sem tájékoztat, nincs megbeszélés. Tanáraik is meglepődve álltak az esetet követően. Nincs megfelelő tájékoztatás, következetesség. Pedig sok múlt volna az idei teszteken, mert az eredmények sikere vagy kudarca alapján hoztak volna döntést a jövő évi érettségi feladatsorok összeállításával kapcsolatban: tegyenek-e bele karikázóst vagy sem. A Köfedisz senkit sem kötelezett az "ellenállásra", egyszerűen csak kihirdették a lehetőséget. A diákok önszántukból döntöttek a véleménynyílvánítás mellett. Az üres lapnak következményei rájuk és a tanulmányi eredményeikre nézve nincsenek, hiszen a jegyet csak a szülő engedélyével írhatják a naplóba.

 

Szatmár megye főtanfelügyelője, Calin Durla nyilatkozott a presasm.ro oldalnak. Szerinte mindenkinek joga van protestálni, a megyei intézmény helyettük nem dönthet. A próbaérettségi azonban jó alkalom a gyakorlásra." A tanfelügyelőség magyar nyelv- és irodalom, valamint kisebbségi anyanyelvi oktatásáért felelős tanfelügyelőjével is beszélgettünk. Gál Gyöngyi szerkesztőségünk számára elárulta, az intézményt is váratlanul érte a változtatás, nem tudtak róla, hogy nem lesz karikázós a tesztlapokon. Sajnos, hogy az Országos Értékelési és Vizsgaközpont köreiben előfordul egy-egy újítás, változtatás kései meghiretése, majd felkészületlen éri őket a határidő, és mégsem hajtják végre. Előfordult ez már a múltban és több tantárgy esetében is. Nem egyedi dolog volt ez a román nyelvi próbaérettségivel. A tanfelügylő hozzátette, illő lenne párbeszédet indítani a diáktanácsokkal, szövetségekkel, mivel a fiatalok tudják, mit akarnak, mire képesek és valamit valamiért alapon számos, hasznos újításra kerülhetne sor a hazai oktatás terén. Szakértői véleménye szerint a vizsgarendszer módosításait fokozatosan, a követelményrendszer és az új nemzeti tanterv alakításának ütemében lenne megfelelő bevezetni - és időben meghirdetve, kellő tájékoztatással körítve.

 

Már a tanfelügyelőség köreiben is felvetődött a kérdés, hova lehetne még menni, kinek lehetne még szólni, hogy a hirtelen változtatgatások végére pont kerülhessen. A tanügyminisztériumban is csak emberek dolgoznak, nem egy precíz gépezet. Azokban az esetekben, mikor tanév közben hoznak módosításokat, az oktatási intézmények munkaközösségéhez fordulnak a diákok és a szülők. A tanárok a tanfelügyelőséget keresik fel kérdéseikkel, melyekre sok esetben a megyei intézmény sem tud kerek válaszokat adni. A minisztérium tájékoztatása sem teljes körű.

 

Talány akad bőven. A diákok fejvesztve készülnek minden eshetőségre. A tanáraik próbálják a lehető legtöbb eszközt megteremteni, hogy az ifjak a jó eredményeket produkáljanak. Kérdés csak az, akkor most mi a teendő?

Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: