Béketervet hirdetett Putyin orosz elnök

A kelet-ukrajnai térségre vonatkozó béketervet hirdetett meg szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki arra sürgette mind az ukrán kormányerőket, mind a Moszkva-párti szakadár felkelőket, hogy vessenek véget az előrenyomulásnak. Az Európai Bizottság eközben elfogadta a javaslatot azokról a további lehetséges büntetőintézkedésekről, amelyeket alkalmazni lehetne Oroszországgal szemben az ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt.

A jelenleg Mongólia fővárosában tartózkodó Putyin a NATO walesi csúcstalálkozójának kezdete előtt egy nappal hirdette meg a 7 pontból álló tervezetet. "Az első pont, hogy a délkelet-ukrajnai fegyveres erők, illetve a lázadók is vessenek véget az előrenyomulásnak Donyeck és Luhanszk megyében. A második pont, hogy az ukrán hadsereg vonuljon vissza olyan távolságba, amely lehetetlenné teszi a lakott területek elleni tüzérségi támadásokat" - idézték orosz hírügynökségek az államfő szavait.

A harmadik pont értelmében a jövőbeli tűzszünet végrehajtását nemzetközi ellenőrzéssel kellene felügyelni, a negyedik pont pedig az, hogy a hadviselő felek tartózkodjanak a civilek elleni légicsapásoktól. Az orosz elnök emellett feltétel nélküli fogolycserére, humanitárius folyosók megnyitására és a fegyveres konfliktus során lerombolt infrastruktúra újjáépítésére szólított fel, valamint elmondta, arra számít, hogy az úgynevezett kontaktcsoport szeptember 5-i minszki tárgyalásain végleges megállapodás születik Kijev és a lázadók között.

A Donyec-medence úgynevezett népfelkelőinek parancsnoka az orosz államfő béketervére reagálva kijelentette, hogy a donyec-medencei felkelők készek felhagyni a harci cselekményekkel, ha Kijev visszavonja csapatait a lakott településektől, vagy ami még jobb, (az önhatalmúlag kikiáltott) "donyecki népköztársaság" egész területéről. Miroszlav Rudenko azt mondta, hogy az ukrán csapatok visszavonása esetén "nem lesz semmi értelme a konfliktus erőszakos megoldásának, és akkor, természetesen nem fogunk harcolni". A délkelet-ukrajnai felkelővezér azt is lehetségesnek tartotta, hogy a szembenálló felek kicseréljék egymással minden foglyukat.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök "porhintésnek" nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök béketervét. A kormányfő szerint a terv valójában az Ukrajna területén tartózkodó "orosz terroristák" megmentéséről szól. "Ez az úgynevezett terv egy újabb próbálkozás a nemzetközi közösség megtévesztésére a NATO walesi csúcstalálkozója előtt, és kísérlet arra, hogy elkerüljék az elkerülhetetlent: az Európai Unió újabb szankcióit Oroszországgal szemben" - idézte a kormány sajtószolgálata az ukrán miniszterelnököt, aki szerint "Putyin valódi terve Ukrajna megsemmisítése és a Szovjetunió felélesztése".

Az ukrán elnöki sajtószolgálat az orosz államfő bejelentése előtt néhány órával kiadott egy közleményt, amely szerint Putyin és Petro Porosenko ukrán elnök telefonbeszélgetésük során megállapodott a tartós fegyvernyugvásról. Az orosz elnöki szóvivő később cáfolta a tűzszünetről szóló híreket, mondván, hogy Oroszország nem résztvevője az ukrajnai konfliktusnak, és ezért nem vele kell megállapodni a válság rendezéséről sem.



Az Európai Bizottság eközben elfogadta a javaslatot azokról a további lehetséges büntetőintézkedésekről, amelyeket alkalmazni lehetne Oroszországgal szemben az ukrajnai fegyveres konfliktusban játszott szerepe miatt. A bizottság tájékoztatása szerint a javaslat olyan további korlátozásokat tartalmaz, amelyek az augusztus 1-jén hatályba lépett gazdasági szankciókat egészítik ki. Az újabb szankciók is a tőkepiaci hozzáférést, az energiaszektor, pontosabban az olajkitermelés érzékeny technológiáit, a hadiipart és a kettős felhasználású termékek exportját érintik. A javaslatról a tagállamok képviselőit tömörítő tanácsnak van joga dönteni. Egy neve elhallgatását kérő diplomata korábban elmondta, hogy az újabb korlátozásokat még a héten elfogadhatják, Csehország azonban közölte, fenntartásokat fog fűzni az uniós szankciók tervezett szigorításához, mivel Prága szerint az újabb büntetőintézkedések érzékenyen érintenék a cseh ipart.

Az ukrán miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy Kijev különleges partneri státust akar a NATO-tól, amelyet már az észak-atlanti szövetség e heti walesi csúcstalálkozóján meg szeretne kapni. Jacenyuk szerint Ukrajna emellett azt kívánja elérni, hogy az Egyesült Államok "kulcsfontosságú szövetségesi" státust biztosítson számára. A kormányfő szavai szerint helyes döntés lenne, ha a NATO felvenné Ukrajnát tagjai sorába.

Barack Obama amerikai elnök erre reagálva közölte, hogy a csütörtökön kezdődő találkozón Ukrajna lehet, hogy különleges partneri státust kap. Az amerikai elnök párhuzamot vont Oroszország "ukrajnai agressziója" és a nácik második világháború előtti ténykedése között, és szavai szerint Moszkvának sokba kerül majd agressziója. Obama emellett leszögezte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Észtország biztonsága iránt, s további katonákat és repülőgépeket küld gyakorlatozási céllal a balti államba.

Arszenyij Jacenyuk egyébként azt is közölte, hogy Ukrajna hozzálát a "Fal" elnevezésű projekt megvalósításához, az orosz-ukrán határ teljes hosszának elkerítéséhez. Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a kormányerők a Kijevtől északkeletre lévő Csernyihiv megyében már megkezdték az orosz-ukrán határ erősítését: árkokat ásnak, és valódi falat terveznek felhúzni.

Orosz hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy a szakadárok ellenőrzésük alá vonták a stratégiai fontosságú donyecki repülőteret és gyakorlatilag Luhanszk megye egész déli részét.