Az új Btk. hátráltatja a korrupció megfékezését

A korrupciós esetek felderítésének hatékonyságát veszélyezteti a február elsején hatályba lépő új büntető törvénykönyv (Btk.) és az új büntetőeljárás törvénykönyve (Be.) - állította csütörtöki közleményében a korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely ezért a két jogszabály sürgős módosítását szorgalmazza.

A DNA rámutatott: az új Btk. a jelenleginél enyhébb büntetési tételeket állapít meg egy sor korrupciós bűncselekménynél, ami azt eredményezi, hogy az elévülési határidő is (amely a kiszabható legnagyobb börtönbüntetés másfélszerese) lecsökken. A vádhatóság szerint emiatt kérdésessé válik, hogy sikerül-e eljutni a jogerős ítéletig a korrupciós ügyekben az elévülési határidő előtt.

Példaként a súlyos következményekkel járó csalást említi a közlemény, az érte járó büntetés 10-20 évről egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre csökken. A DNA szerint 12 - már bíróság előtt lévő - korrupciós eset vádlottjai és 64 bűnvádi eljárás gyanúsítottjai fogják megúszni a felelősségre vonást az új Btk. hatályba lépése után a rövidebb elévülési határidők miatt.

A DNA azt kifogásolja, hogy az új eljárásjog csak a bűnvádi eljárás megkezdése, vagyis a gyanúsítottak beidézése után engedélyezi a lehallgatásokat, amelyek a gyanúsítottak figyelmeztetése után a vádhatóság szerint gyakorlatilag feleslegessé válnak.

A DNA közleménye emlékeztet rá, hogy - a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészséggel (DIICOT) együtt - már novemberben eljuttatta módosítási javaslatait az igazságügyi minisztériumnak, de ezekre nem kapott választ a kormánytól.

Szót emelt csütörtökön a Btk. és Be. módosítása érdekében Livia Stanciu, a legfelső bíróság elnöke is az általa túl alacsonynak minősített büntetési tételek emelését kérve. Stanciu is emlékeztetett rá, hogy október óta szorgalmazza a Btk. kiigazítását.

Victor Ponta miniszterelnök csütörtöki nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a törvénykönyveket 2009-ben fogadták el, bevezetésüket több ízben elhalasztották. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy "egyesek most ébrednek rá": a törvénykönyvek mégsem jók, néhány nappal hatályba lépésük előtt. A miniszterelnöknek kifejezte aggályait, hogy alkotmányos-e a törvénykönyveket sürgősségi kormányrendelettel módosítani.

Ponta kijelentette: a bírák és ügyészek szakmai szervezetétől, a Legfelső Bírói Tanácstól (CSM) vár jobbítási javaslatokat, a módosításokat pedig majd a parlament fogadja el.