2014-08-23 08:41:11• hírek • MTI

Az orosz közvélemény tartja vissza Putyint

Az orosz közvélemény sokkal nagyobb visszatartó hatással lesz Vlagyimir Putyin elnök külpolitikájára, mint az Oroszország elleni lehetséges újabb szankciók - olvasható a The National Interest című amerikai külpolitikai folyóirat friss elemzésében.

A cikk szerzője, Thomas Sherlock, az amerikai West Point-i katonai akadémia politikatudományi professzora fontosnak tartja leszögezni: az orosz lakosság nagy része egyértelműen Washingtont hibáztatja a jelenlegi ukrajnai helyzetért, és a legutóbbi felmérések szerint a Szovjetunió felbomlása óta most a legerősebbek az Amerika-ellenes érzelmek Oroszországban. A szakember szerint a felgyülemlett nacionalista sérelmek a szovjet birodalom összeomlásában és az azt követő amerikai unilateralizmusban gyökereznek. Putyin népszerűsége ezzel párhuzamosan sokéves csúcsot ért el Oroszországban, a lakosság 87 százaléka van pozitív véleménnyel az államfőről.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lakosság támogatná az orosz katonai fellépést Ukrajnában: a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az oroszok túlnyomó többsége ellenzi a konfliktus fokozódását. Ha a Kreml ennek ellenére mégis a háború kiterjesztése mellett dönt, akkor az orosz társadalom minden bizonnyal megosztottabb lesz, mint Vlagyimir Putyin vezetése alatt bármikor korábban.

Az orosz elnök azért sem számíthat arra, hogy a lakosság támogatna egy nyílt beavatkozást Ukrajnában, mert annak mindössze egy viszonylag kis része lát komoly fenyegetést a nyugati hatalmakban. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) munkatársai megállapították, hogy a társadalom 18 százaléka tart a Nyugat katonai fenyegetésétől. A válaszadók nagy többsége szerint még a NATO ukrajnai beavatkozása esetén sem kellene csapatokat küldeni Ukrajnába, a megkérdezetteknek mindössze 13 százaléka támogatna egy orosz katonai intervenciót. Sokan úgy gondolják, ha nyílt háború tör ki, az azért lesz, mert a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok belerángatják Moszkvát a konfliktusba.

Putyin támogatottsága 2013 elején 62 százalékon állt, és a politikus népszerűségének későbbi növekedéséhez nagyban hozzájárultak azok a nacionalista indulatok, amelyeket a kijevi kormányellenes tüntetéseket támogató Egyesült Államok iránti harag és a Krím félsziget annektálása feletti diadalmámor váltott ki. Ezen érzelmekre jelentősen rájátszott a Moszkva által irányított média is, amely az elsődleges információforrást jelenti a lakosság többsége számára.

A Kreml azt hangoztatja, hogy miközben a Nyugat ellenséges Moszkvával szemben, az orosz külpolitika továbbra is békés jellegű. Putyin a jelek szerint megértette, hogy népszerűsége nem a hazafias szenvedélyen, hanem azon a meggyőződésen alapszik, hogy vezetése gazdasági növekedést, politikai stabilitást és nemzetközi elismertséget hozott Oroszországnak. A felmérések szerint az oroszok többsége jelenleg elégedett a hazai állapotokkal, és tisztában van vele, hogy az ukrán konfliktus fokozódása veszélyeztetheti ezen eredményeket.

Nyugati megfigyelők gyakran hangoztatják, hogy Putyin külpolitikáját az orosz ajkúak által lakott területek bekebelezése iránti vágy mozgatja. A cikk szerzője ezzel szemben hangsúlyozza, hogy bár a fekete-tengeri félsziget annektálását az orosz lakosság 94 százaléka támogatta, ez nem az expanzionista és nacionalista érzések előretörésének köszönhető. A megkérdezettek 35 százaléka szerint azért volt fontos a Krím annektálása, hogy Moszkva így mentesülhessen a szevasztopoli haditengerészeti támaszpont fenntartásáért fizetendő bérleti díj fizetése alól. A felmérésben résztvevők 33 százaléka a terület turisztikai jelentőségét tartja kulcsfontosságúnak. Ezzel szemben az ukrajnai orosz lakosság védelmét a válaszadók tíz, "az orosz államterület kiterjesztését" hét, az ország geopolitikai pozícióinak erősítését pedig mindössze egy százaléka emelte ki.

Hasonlóan összetett az orosz lakosságnak a kelet-ukrajnai helyzetről kialakított álláspontja is. A megkérdezettek több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy a fegyveresek az orosz ajkú lakosság jogait védelmezik, a kijevi kormány pedig veszélyezteti az ukrajnai oroszok érdekeit, a túlnyomó többség mégsem támogatja a régió annektálását. A megkérdezettek azon véleményüknek adtak hangot, hogy a külpolitikai célok nem vonhatják el a figyelmet a hazai társadalmi és gazdasági problémáktól.

A többség szerint Moszkvának csak humanitárius, diplomáciai vagy gazdasági segélyt kellene nyújtania a szeparatistáknak, a válaszadóknak mindössze 12 százaléka segítené fegyverrel a felkelőket, öt százalék pedig a katonai beavatkozást is támogatná.

Szakértők szerint Putyin komoly dilemmával néz szembe az eszkaláció iránti alacsony támogatottság miatt. Az ukrán hadsereg az utóbbi időben jelentős sikereket tudott elkönyvelni a szakadárokkal szemben, a lázadókat meglepte a bizonytalan orosz fellépés és az, hogy a kelet-ukrajnai lakosság is az állam egységét támogatja. Mostanra a nyílt orosz beavatkozás maradt az egyetlen lehetőség, ha meg akarják akadályozni a felkelés összeomlását. A szeparatisták feletti győzelem minden bizonnyal - legalább is egy időre - meggyengítené az Ukrajna feletti orosz befolyást.

Bár egyelőre úgy tűnik, hogy a Kreml egyre inkább támogatja a kiegyezést Kijevvel és a nyugati hatalmakkal, az orosz államfő a közvélemény-kutatási adatok ellenére még mindig dönthet az intervenció mellett, remélve, hogy töretlen marad népszerűsége. Sherlock szerint Putyin emellett pontosan tisztában van azzal, hogy a társadalmi megosztottság miatt Ukrajna megszállása lenne elnökségének legnagyobb hazárdjátéka, még akkor is, ha azt humanitárius intervencióként tálalják.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Valutaváltó:


# Orosz-ukrán háború # koronavírus # baleset # harmadik híd # körgyűrű # vakcina # Nagykároly # Szatmárnémeti
Kiemelt hírek:
Promó: