Beszélgetés Lőrincz Ágnessel, a szatmárnémeti Harag György Társulat színművésznőjével.
Június 25-én, vasárnap este került sor a Harag György Társulat évadzáró gálaműsorára az Északi Színházban, melynek keretén belül a közönség szavazatai alapján díjazták az év színésznőjét, az év színészét, illetve az évad legjobb előadását. A publikum szavazatai alapján Lőrincz Ágnes nyerte el az év színésznőjének járó díjat, mely alkalomból rövid beszélgetést folytattunk a színművésznővel.
Mit jelent Önnek az Év Színésznője díj elnyerése?
Jól esik, mert úgy érzem, hogy talán a munkám mégsem volt hiábavaló, ráadásul az a díj mérceként is szolgál, amit nem szabad alulmúlni, egy mérce, ami kötelezettséggel is jár. Ez a díj erőt ad ahhoz, hogy tovább dolgozzak minden nehézség, probléma és megpróbáltatás ellenére is. A díj abszolút váratlanul ért, és tulajdonképpen nem számítottam rá, mert sok fiatal, ügyes, és szép kolléganőm van, akik ugyanúgy megérdemelték volna ezt a díjat.
Milyen pozitív és negatív élményekben részesült a szatmári közönség részéről?
Negatív élményekben nem volt részem, sőt, én azt látom, hogy a közönség szereti a színházat, szereti a társulatot. Pozitívumként tapasztaltam, hogy az évadzáró gálaműsoron is sokan voltak, annak ellenére, hogy a tévében Forma1-es futam és foci VB-s mérkőzés is volt.
Mennyire befolyásolja a színészi karrierje a magánéletét?
Nem jobban, mint más munka.
Hogyan és milyen tervekkel fogja elkezdeni a következő évadot?
Színészként fogom elkezdeni, sokat szeretnék dolgozni, csak a mesterségemre szeretnék koncentrálni, és szeretném élvezni azt a felhőtlen állapotot, hogy színész vagyok.
