2010-07-21 13:16:10• hírek • Tusványos Press

Az egyszerűsített honosítási eljárásról

A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án szinte teljes egységben fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást, közkeletű nevén a kettős állampolgárságot.

Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, és nem kell a magyarországi lakhatás és megélhetést igazolni.

A jogszabályok 2010. augusztus 20-án fognak hatályba lépni, de a 2011. január 1. után benyújtott kérelmekre vonatkozik a kedvezményes eljárás, azaz január 1-től kezdődik meg a törvény alkalmazása.

A kérelem benyújtása

Az a nem magyar állampolgár honosítható (egyéni kérelemre) kedvezményesen, aki az alábbi követelményeknek megfelel:

-
maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
- magyar nyelvtudását igazolja
(ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
-
a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban,
-
honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (praktikusan felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például katonakönyv). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág végig követhető legyen. Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet (külföldön élőnek egyet).

Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntetőeljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában

-
hiteles magyar nyelvű fordítással, és
-
ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.


Könnyebben lehet magyar állampolgársághoz jutni. Fotó: fn.hu
Könnyebben lehet magyar állampolgársághoz jutni. Fotó: fn.hu


Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
-
anyakönyvvezetőnél,
-
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve
-
a magyar konzuli tisztviselőknél.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró  szervek a hiány pótlására határidő  tűzésével felszólítja, mert addig nem lehet az ügyben dönteni.

A kérelem elbírálása

A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

-
a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
-
az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
-
a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
-
az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Tehát igazából a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Névmódosítás

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,
-
hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
-
többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
-
utónevüknek magyar megfelelőjét.

A névmódosítási kérelmet természetesen okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
# koronavírus # baleset # helyhatósági2020 # hétvégiinterjú # körgyűrű
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: