A megbékélési politika és a nacionalizmus éles alternatívái.A szövetségi elnök úgy értékelte, egy évvel a választások után eljött az ideje a mérlegkészítésnek, amelyet az ország helyzetéhez hasonlóan, szintén nagy ellentmondások jellemeznek. Meglátásában ezt mutatja az is, hogy bár október 20-án Románia és Magyarország között nemcsak szimbolikusan, hanem gyakorlati eredményeiben is történelmi közös kormányülésre került sor Bukarestben, négy napra rá – az előzőleg megkötött írásos egyezség, valamint a kormány által is elfogadott erre vonatkozó döntés ellenére – a Szenátus, több kormánypárti politikus félreállása miatt leszavazta a kisebbségi törvényt.
Az elnök úgy vélte, ma állóháború zajlik a tisztességes célok, a jogos közösségi követelések és a nacionalizmus, a szószegő politizálás között. – Mi, amikor egyezséget kötünk, sohasem árulunk zsákbamacskát – szögezte le emlékeztetve arra, amikor létrehozták a koalíciót megegyeztek Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökkel, valamint Traian Băsescu államfővel abban, hogy kisebbségi törvényt fogadunk el, nem egy általános törvényt, hanem egy olyant, amely biztosítja a kulturális autonómiát, a nemzeti kisebbségek pedig létrehoznak egy olyan testületet, amelynek döntési joga van a közösség életét érintő kulturális kérdésekben. Elmondta, ősszel ez az egység már megbomolni látszott, ezért újabb írásos egyezséget kötöttek, amelyben tételesen benne van, hogy a kisebbségi törvényt a kormány által elfogadott változatban szavazzák meg. Most, egyes kormánypárti politikusok miatt ez az egyezség is felborulhat. - A koalíciós partnereknek, de mindenkinek tudnia kell, hogy ez a kormány és ez a koalíciós szövetség úgy jött létre, hogy az RMDSZ így döntött. Az RMDSZ egyenrangú partner a koalícióban és nem fogadhatjuk el, hogy a koalíció függelékeként tekintsen valaki az RMDSZ-re, vagy megkérdőjelezze a szerepünket és a helyünket a kormányban – szögezte le Markó Béla, aki elmondta, sokan meglepődtek azon, amikor kijelentette, a kisebbségi törvény elutasítása esetén az RMDSZ nem lép ki a koalícióból, hanem az lépjen ki, aki az egyezséget megszegi. A koalíció azért van, mert az RMDSZ így döntött és ezt tudnia kell Traian Băsescu államfőnek is, aki ma úgy látszik, már elfelejtette ezt – szögezte le, ugyanakkor méltányolta a miniszterelnök magatartását, aki tisztességes módon kiállt a jogszabály elfogadása mellett.
A szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ által elért eredmények is az országban zajló ellentmondásos helyzetet tükrözik. Mint mondta, megkezdődött a történelmi kormányülésen elfogadott megállapodások végrehajtása, elsőként a hosszú évek óta napirenden lévő csíkszeredai konzulátus ügye rendeződik. A szövetségnek jelentős módon sikerült előrelépnie a tulajdonkérdések tekintetében is. Rámutatott, bár hosszú küzdelem után, de egy olyan átfogó ésszéleskörű tulajdontörvényt sikerül elfogadtatni, amelyre a környező országokban, mi több, az összes volt kommunista országban nincs példa, és ez hatványozottan igaz az erdőtulajdonok visszaszolgáltatása tekintetében. A Szövetség komoly eredményt ért el a székelyföldi úthálózat fejlesztése terén, jelentős támogatást tudott nyújtani a székelyföldi árvízkárosultaknak, újabb magyar iskolákat hoztak létre Déván és Szilágysomlyón és elhárultak az akadályok az észak-erdélyi autópálya építése előtt is. A kudarcok listáját viszont meghátrálások, szószegések gyarapítják – mutatott rá az elnök, felidézve a kisebbségi törvénytervezet hányattatásait, emlékeztetve arra is, hogy az autópálya ügyét egy éven át húzták-halasztották. Az egyházak támogatásában sikerült ugyan előrelépni, de - fűzte hozzá - még mindig nincs felekezeti oktatást szabályozó törvény.
Az RMDSZ-nek mindent meg kell tennie, hogy ezt a koalíciót sikerüljön összefogni, befolyásolni abban, hogy vigye végig a hátralévő három esztendőt. - Románia a nagy ellentétek országa, amelyet olyan súlyos alternatívák tépnek, amelyek magát az RMDSZ-t is szeretnék megsemmisíteni - hangsúlyozta az elnök, arra figyelmeztetve, a szövetségnek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a belső szervezetépítésre, és bár az RMDSZ nem ért egyet az előrehozott választásokkal, de fel kell készülni erre az eshetőségre is – mondta, felhívva a figyelmet arra is, a szövetségnek készülnie kell az európai parlamenti választásokra, amelyekre remélhetőleg 2006 végén sor kerülhet.
Markó Béla rendkívül élesen bírálta a magyarság politikai egységét megbontani akaró csoportot, a Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), és különösen annak elnökét, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert. Leszögezte, nem tudja toleranciával szemlélni az egységbontást, fogalmazása szerint „a szükséges pluralizmus szükségtelen demagógiáját”. Markó Béla súlyos dolognak nevezte, hogy a székelyudvarhelyi polgármester az egykori kolozsvári polgármesterrel kezet fogjon a magyarság háta mögött, de nem szemlélheti megbocsátóan azt sem, hogy például egy, a Magyar Polgári Párt által szignált felhívás arra buzdítja a románokat, hogy írják alá az MPP-t támogató listákat, mert a párt bejegyzése esetén „az RMDSZ-nek vége”. – Lehet, hogy nincsen szükség már ránk, úgyhogy tessék minket lecserélni, de nem provokatőrökkel, nem levitézlett politikusokkal, ne titokban vadimtudorokkal és gheorghefunarokkal cimboráló szászjenőkkel, hanem a magyarság iránt elkötelezett, tisztességes magyar emberekkel. Boszorkányokról és szászjenőkről ne beszéljünk, mert ők nincsenek – zárta beszédét az elnök.
Borbély László miniszter utalva az elmúlt hetekben felerősödött nacionalista közhangulatra leszögezte, az erdélyi magyarok teljes értékű polgárai az országnak, így teljességgel joguk van a kulturális autonómiára, ahogyan a kisebbségben lévő románok számára is kedvező lesz a törvény elfogadása. Úgy vélte, bűnös dolog volt, ami a kisebbségi törvénnyel történt, ám a román politikumnak el kell fogadnia azt, hogy a magyarságnak joga van dönteni az ő sorsát érintő kérdésekben.
Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő felszólalásában méltányolta az RMDSZ eredményeit, és ugyanakkor a Szövetség belső szervezésének, építésének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő felszólalásában nehezményezte azt, hogy ezidáig csak az RMDSZ volt az a szervezet, amely érvrendszert épített fel a kisebbségi törvénytervezet parlament általi elfogadásáért, a hónapokon keresztül zajló a nyilvános vita során a magyar civilszervezetek nem fogalmaztak meg érveket, amelyek megkönnyíthették volna a tervezet elfogadtatásának folyamatát.
Márton Árpád Kovászna megyei képviselő pedig arra emlékeztetett, hogy már a 90-es változások után is voltak próbálkozások a román parlamentben az autonómia elfogadtatására, a román politika azonban ezidáig elzárkózott minden ilyen jellegű törvény elfogadásától.
Válaszában Markó Béla szövetségi elnök elmondta, hogy még mindig nem múlt el a nacionalisták ideje, ellenük csakis összefogással, egységesen lehet eredményt felmutatni akár a kisebbségi törvénytervezet, akár más terültek estében.
Markó Béla szövetségi elnök bejelentette azt is, hogy még Karácsony előtt összesen 675 millió lejt oszt szét az RMDSZ a székelyudvarhelyi árvízkárosult gyerekek között, az elképzelés szerint 1 millió lejt juttatnak gyerekenként, az árvízsújtott székelyföldi városba.
A második napirendi pontban a falu és a vidékfejlesztéssel foglalkozott a testület. Különösen fontos hangsúlyt kapott a szövetkezeti hálózat kérdése. Több szakember, Puskás Bálint, Verestóy Attila szenátorok, Kelemen Atilla képviselő valamennyien azt hangsúlyozták, oda kell figyelni arra, amit Románia a rendszerváltás után elmulasztott megtenni: az ország vidékfejlesztési programját kidolgozni. Rámutattak arra, az erdélyi magyar gazda, ha nem rendelkezik elég földterülettel és a jövőben is a gazdálkodásból szeretne megélni, akkor vagy növeli az általa megművelt terület nagyságát, vagy szövetkezik hasonló helyzetben levő társával. Szövetkezés esetén fel tudja venni azt a versenyt, aminek az uniós csatlakozás után, de már előtte is ki van téve. Jelen pillanatban a legfontosabb érv az, hogy egy gazda, amennyiben meg szeretne felelni az Európai Unió által támasztott támogatási követelményeknek, és SAPARD vagy más pénzforrásokhoz szeretne jutni, kevés eséllyel pályázhat, ha nem rendelkezik erős anyagi háttérrel és nincs a pályázott összeghez elegendő saját forrása, vagy hitelgaranciához szükséges biztosítéka.
RMDSZ
