Az RMDSZ ellenzi a kisnyugdíjak csökkentését

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem ért egyet koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) által tervezett megszorító intézkedések egy részével, például ellenzi a kisnyugdíjak 15 százalékos csökkentését.

Ezt Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Bukarestben. A politikus elmondta, hogy a közkiadások lefaragását célzó megszorító intézkedések elkerülhetetlenek, viszont a magyar szervezet álláspontja szerint meg kell védeni azokat, akik elviselhetetlen helyzetbe jutnának a tervezett nyugdíjcsökkentés nyomán.

Kifejtette, hogy elsősorban a 350 lej értékű minimálnyugdíjat kellene mentesíteni a 15 százalékos általános csökkentés alól, de tárgyalnak koalíciós partnerükkel arról is, hogy egy magasabb értékű alsó határt is állapítsanak meg, és az e határ alatt lévő nyugdíjakat szintén ne érintse a tervezett csökkentés. A politikus szerint ebben az esetben a magas nyugdíjakat kellene 15 százaléknál nagyobb mértékben megkurtítani.

A miniszterelnök-helyettes szerint a kormány hiába csökkenti a béreket és a nyugdíjakat, ha közben nem hajt végre reformokat. Romániában ugyanis a közigazgatás "felduzzasztott" - mondta Markó -, nagyon sok olyan intézmény van, amelyekre semmi szükség. Markó szerint a jelenlegi ügynökségeknek, hatóságoknak, hivataloknak és a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézményeknek körülbelül a felét meg lehetne szüntetni.
Rámutatott: az előző kormányok számos alkalommal nekirugaszkodtak az állami intézmények létszámcsökkentésének, de megriadtak az ellenállás első jelétől, aminek az lett a következménye, hogy a szóban forgó intézményeknél végül többen dolgoztak, mint a létszámcsökkentés meghirdetése előtt.

RMDSZ-PDL: feszültség a koalícióban a megszorítások ürügyén

A közalkalmazottak bérének 25 százalékos csökkentése esetében Markó szerint vélhetően nem lehet elkerülni a "fűnyíróelvet", hiszen a kiadásokat gyorsan kell mérsékelni, ezért most nincs idő annak elemzésére, hogy kinek a fizetéséből faragjanak le kevesebbet.

Hangsúlyozta, hogy minél hamarabb fel kell számolni a központosított rendszert. A kormánynak minél több intézményt át kellene adnia a megyei vagy települési önkormányzatoknak, ez is elősegítené az állami apparátus ésszerűsítését. Példaként említette, hogy az RMDSZ-es Cseke Attila, egészségügyi miniszter már elkészítette az egészségügy decentralizációjáról szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében több mint háromszáz kórház kerülne át a szaktárcától az önkormányzatok hatáskörébe júliustól kezdve. Mint mondta, ezt elég sokan próbálják megakadályozni.