Az Atletico Spanyolország, a Real pedig Európa ura!

Megszerezte történelme 10. BEK/BL győzelmét a Real Madrid csapata, ezzel ismét háromra növelve elsőségét a 7 sikernél tartó Milan előtt. A spanyol rekordbajnok a BL-történelem első városi döntőjét nyerte meg hosszabbítás után 4-1-re olyan körülmények közepette, hogy a rendes játékidő lejártakor még az Atletico Madrid vezetett 1-0 arányban.

Érdekesség, hogy a mérkőzés helyszínén, Lisszabonban egyik csapat sem tudott nyerni korábban. Az Atletico azzal a pszichológiai plusszal vághatott neki a mérkőzésnek, hogy egyedüliként nem szenvedett vereséget az idei BL-szezonban. Ráadásul a spanyol bajnoki címet is elhalászta - 18 év után. A legrangosabb kupasorozat döntőjébe pedig 1964 után jutott be, míg a Real 2002 után. Amíg azonban a piros-fehér-kékek negyven évvel ezelőtt elveszítették eddigi egyetlen döntőjüket, addig 12 évvel ezelőtt a királyi gárda győzni tudott.

Egyik edző sem küldhette pályára legjobb csapatát. Carlo Ancelotti Pepét Raphael Varane-al, Xabi Alonosót pedig Sami Khedirával igyekezett pótolni. A túloldalon Diego Simeone Arda Turanra nem számíthatott, helyét Raul Garcia vette át. Ott volt a kezdőben viszont a sérüléssel bajlódó Diego Costa is, meglepetésre pedig az Atletico két csatárral kezdett, mivel David Villa is helyt kapott a csapatban. Mint kilenc perccel később kiderült, ez volt Simeone első súlyos tévedése, mivel Costa nem tudta folytatni a játékot, helyére Adrian Lopez állt be.

Az első félidőben közel fél órát kellett várni az első valamire való gólhelyzetre, ám Cristiano Ronaldo erőtlen szabadrúgása ekkor is csemege volt csak Thibaut Courtois számára. Négy perccel később viszont már a belga is verve volt, Tiago labdavesztése után viszont Gareth Bale kapu mellé lőtt óriási ziccerben. Újabb négy perccel később viszont már vezetett az Atletico: egy beadásnál Iker Casillas tőle szokatlanul rosszul jött ki a kapujából, Diego Godin megelőzte és megcsúsztatta a labdát. Casillas hiába röpült vissza, már csak a gólvonal mögül tudta kikanalazni a labdát. Ugyanaz a Godin, akinek a fejesével egy héttel korábban megnyerte a bajnokságot az Atletico Barcelonában.

Az első félidő Adrian fejesével végződött, a második pedig Ronaldo szabadrúgásával majd fejesével kezdődött. Ezt követően azonban sokáig nem történt semmi érdemleges, hacsak az nem, hogy a Real egyre nagyobb nyomást helyezett a ellenfél kapujára, az Atletico pedig feladta a támadások lehetőségét.

Ugyanakkor három nagyon fontos dolog is történt ezekben a percekben. Ancelotti levitte a hosszú sérülés után visszatérő és halovány Khedirát valamint Fabio Coentraót és behozta Iscót valamint Marcelót. A másik oldalon is történt egy csere, Raul Garcia helyére Jose Sosa állta be. Amíg azonban Marcelo beállítása telitalálatnak bizonyult, hisz vele sokkal veszélyesebb lett a Real, addig Sosának alig volt értékelhető megmozdulása.

A Real az utolsó húsz percre teljesen kapuja elé préselte az Atleticót, ám Bale kétzser is ziccerben hibázott, Iscót pedig az utolsó pillanatban blokkolta Godin. Az első egy órában oly szervezett és pontos Atletico-védelem egyre inkább kezdett szétesni, ám elképesztő küzdenitudással, akarattal és önfeláldozással kompenzálni tudták a hiányosságokat. Egész az indokolatlanul hosszú, öt perces hosszabbítás 3. percéig, amikor Luka Modric szögletét követően Sergio Ramos egy jól irányzott fejessel ki nem egyenlített.

A BEK/BL-történelem 16. hosszabbításos döntőjének első félidejében nem történt semmi érdemleges, így úgy tűnt, folytatódik a sorozat, hisz 1992 óta egyetlen finálé sem dőlt el a hosszabbításban. A 110. percben azonban a meccs egyik legjobbja, Angel di Maria húzta meg a baloldali oldalvonal mellett, a védők nem támadták meg, betört a tizenhatosra, lövését Courtois nagy bravúvval védte, ám a labda Bale elé került, aki közelről az üres kapuba fejelt. Ezzel ő lett az első walesi, aki döntőben gólt szerez és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ő döntött a Barcelona elleni Spanyol Kupa-döntőben is.

Nyolc perccel később aztán Marcelo adta meg a kegyelemdöfést: a brazil a lépni nem bíró, holtfáradt és elcsigázott védők között tört előre majd bombázott a kapuba a 16 méterről. A végén aztán az egész meccsen csak csetlő-botló Ronaldo is kiharcolt egy büntetőt, a könnyen megítélt tizenegyest pedig magabiztosan értékesítette, beállítva ezzel a méltánytalan 4-1-es végeredményt. Ezzel ő lett mindössze a második játékos, aki két klub színeiben is betalált BEK/BL-döntőben.

A két csapat között semmiképpen nem volt három gólos különbség. Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk: nem a jobb csapat, hanem a jobb játékosokkal rendelkező csapat nyert. Az a csapat, amely összességében többet tett a gólszerzésért - és amelynek több szerencséje volt. Ezzel a sikerrel Ikes Casillas harmadik, Carlo Ancelotti pedig ötödik BEK/BL-sikerét ünnepelhette. Az olasz mester játékosként és edzőként is kétszer ért a csúcsra, beállítva Bob Pasley csúcsát, aki edzőként szintén háromszor nyerte el a serleget.

Ami a sorozatot veretlenül, ám trófea nélkül záró Atleticót illeti, érdemes felidézni a 40 évvel ezelőtti, Bayern München elleni döntőt, amikor gól nélküli rendes játékidőt követően a hosszabbításban Luis Aragones szerzett vezetést, ám Georg Schwarzenbeck kiegyenlített - a 120. percben. Ekkor még nem voltak tizenegyesek, a újrajátszott meccset pedig már a bajorok nyerték.

Bajnokok Ligája döntő, Lisszabon:
Real Madrid - Atletico Madrid 1-1, hosszabbítás után 4-1
REAL MADRID: Casillas - Carvajal, Varane, S. Ramos, F. Coentrao (Marcelo, 59.) - Modric, Khedira (Isco, 59.), Di María - Bale, Cristiano Ronaldo - Benzema (Morata, 79.). Vezetődző: Carlo Ancelotti
ATLÉTICO MADRID: Courtois - Juanfran, Miranda, Godín, Filipe Luís (Alderweireld, 83.)  - Gabi, Tiago - Raúl García (Sosa, 66.), Koke - D. Villa, Diego Costa (Adrián López, 9.). Vezetődző: Diego Simeone
Gólszerzők: S. Ramos (90+3.), Bale (110.), Marcelo (118.), C. Ronaldo (120. - 11-esből), ill. Godín (36.)