Március 15-én történt

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival.

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, s aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (E felirati javaslat többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte Magyarországon.) Március 19-ére népgyűlést akartak egybehívni Rákos mezejére, hogy ismertessék a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő, és egyben radikalizáló Tizenkét pontjukat, melyeket Irinyi József ügyvéd, a Pest Hírlap munkatársa öntött formába.

Amikor azonban március 14-én este a bécsi forradalom híre megérkezett Pestre, a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak önálló cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatták az országgyűléshez intézett Tizenkét pont bevezetését, helyette fellépésüket indokló kiáltványt fogalmaztak, s a pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvaxban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta a két nappal korábban, eredetileg a március 19-i reformlakomára írott költeményét, a Nemzeti dalt. Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, majd együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét Pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára. Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalt gépeken cenzúrázatlanul kinyomatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ez utóbbi az alábbiakat hirdette meg:

"A nemzet óhajtásainak említett pontjai következők:
1.   Sajtószabadság a cenzúra eltörlésével.
2.   Felelős minisztérium Buda-Pesten.
3.   Évenkénti országgyűlés Pesten.
4.   Törvény előtti egyenlőség polgári és vallási tekintetben.
5.   Nemzeti őrsereg.
6.   Közös teherviselés.
7.   Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8.   Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9.   Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió Erdéllyel."

Kevéssel dél előtt Irinyi János személyesen oszthatta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A siker bátorságot öntött a  kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait arra, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz.

Ott az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, s szabadon bocsátotta börtönéből Táncsics Mihály írót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttsége a főrendek által is elfogadott  felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

A Szatmárnémeti események programja:

Március 15-én, hétfőn 17 órától ünnepi megemlékezés és koszorúzás lesz az István-téri Petőfi-szobornál. Ez alkalomból a szózatot előadja a Székesegyház kórusa és a tasnádi Maestoso kórus. Imát mond Nm. Ft. Schönberger Jenő római katolikus megyéspüspök és Nt. Sipos Miklós református esperes, és ünnepi beszédet mond Gáti István kormányfőtitkár-helyettes. Ezt követően Rózsa Molnár Henrietta és Rózsa Molnár Friderika, az Aurel Popp Művészeti Líceum tanulóinak szavalatát hallgathatjuk meg, majd sor kerül a koszorúzásra. A megemlékezést és a koszorúzást dr. Magyar Lóránd, a Szatmárnémeti RMDSZ alelnöke vezeti.

18 óra 30 perctől ünnepi előadásra kerül sor az Északi Színházban, amelyen köszöntőt mond Csehi Árpád, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke, majd Dr. Takács Péter történészprofesszor tart ünnepi előadást. A színházban kerül sor az RMDSZ 2010. évi díjainak átadására, valamint díszelőadást láthatnak a Harag György Társulat művészeinek előadásában. A rendezvényen közreműködik a Consonantia vonós ötös Dr. Fátyol Rudolf vezetésével. A műsorvezető Laczkó Tekla színművésznő lesz.