Amerikai kormány: nem késlekedtünk a túszszabadítással!

Az amerikai kormány magas rangú tisztségviselői cáfolták a The Washington Post vasárnapi számában, hogy a Fehér Házban tavaly nyáron a szükséges információk beérkezése után halogatták volna a döntést az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet által  fogva tartott amerikai túszok kiszabadításáért indított szíriai katonai akció ügyében.

Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó a lapnak kijelentette, hogy a James Foley, Steven Sotloff, Peter Kassig és Kayla Mueller megmentésével kapcsolatban az óra az elnöki hivatalban "pénteken indult el és szombat este járt le", amikor az elnök elrendelte a kommandósok bevetését.

A tekintélyes washingtoni újságnak nyilatkozó katonai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mentőakció - melynek részleteit korábban nem kívánták a közvélemény elé tárni - az egyik legbonyolultabb és legveszélyesebb akció volt, amit Washingtonban valaha is elrendeltek.

"Őszintén szólva az elnök nagyon rizikós döntést hozott. Ez több tekintetben kockázatosabb volt, mint a bin Laden-művelet" - mondta az al-Kaida terrorszervezett vezérének 2011. május 2-án Pakisztánban történt likvidálására utalva Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó.

Szakértők szerint a túszmentés sokkal komplikáltabb, mint célszemélyek elfogása vagy megsemmisítése. A kommandósokat ráadásul ismeretlen szíriai terepen vetették be, ahol kerülniük kellett azt is, hogy szállítógépeiket a szíriai kormányerők légelhárítása észrevegye. Emellett - még a koalíciós légicsapások megindítása ellőtt - a térségben nem végeztek alapos légi felderítést és nem állt rendelkezésre biztos információ arról sem, hogy a túszokat pontosan hol tartják fogva.

A lap kitért rá, hogy az IÁ tavaly márciusban és áprilisban - feltehetően váltságdíj fejében - több európai túszt is szabadon bocsátott. Közülük, mint azt az amerikai hírszerzés megállapította, többen az amerikaiakkal együtt voltak fogságban. Arra a következtetésre jutottak, hogy Foleyt - és talán másokat- az IÁ rakkai főhadiszállásának közelében tartják fogva. Ezek alapján a haderőnemek egyesített különleges műveleti parancsnoksága (JSOC) megkezdte a mentőakció megtervezését.

A túszokat az elbeszélések alapján a szíriai város peremén, egy kisebb olajfinomító melletti épületegyüttesben őrizték. A közel-keleti és a közép-ázsiai amerikai katonai műveletekért felelős Középső Parancsnokság (CENTCOM) a Szíriáról rendelkezésére álló szűkös értesülések alapján nem tudott dönteni a JSOC előzetes haditervével kapcsolatban.

Az eseményeket egy dán fotóriporter, Daniel Rye Ottosen  az IÁ általi, júniusban - koppenhágai sajtóértesülések szerint 2,3 millió dollár ellenében történt - szabadon bocsátása gyorsította fel. Ottosent, akit a militánsok június 17-én szállítottak el a rakkai börtönből, és akit 19-én engedtek el a török határ közelében, 22-én Dániában már kihallgatták a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei.

A fotós megerősítette a korábbi foglyok által adott információkat, és elmondta, hogy néhány nappal korábban még együtt volt mind a négy amerikaival. Olyan pontos leírást adott a börtönről, hogy a tervezők be tudták azonosítani mind a helyszínt, mind a kommandósokra váró veszélyeket.

Ezt követően a CENTCOM jóváhagyta a JSOPC tervét, amely az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságához, annak támogatása nyomán pedig Chuck Hagel védelmi miniszterhez került, aki azt aláírva küldte tovább a Fehér Háznak. Az elnöki hivatalban erről a nemzetbiztonsági szervek képviselői június 27-én, pénteken reggel egyeztettek, majd a nap folyamán később a kabinetszintű feletteseik úgy döntöttek, hogy az akcióról szóló elképzelés az elnök elé terjeszthető.

Egy nappal később a tervet ismertették Barack Obamával, aki a nagy kockázat ellenére jóváhagyta azt. Ezután Jordániát értesítették a készülő akcióról, Fort Braggben összegyűjtötték és onnan a Közel-Keletre szállították a kommandósokat és tanulmányozták a várható időjárási és holdfény-viszonyokat.

A 2014. július 4-én végrehajtott műveletben a különleges műveleti erők több mint 100 katonája, valamint több merevszárnyú repülőgép és Black Hawk helikopter vett részt. Az akcióban "szép számmal" megöltek militánsokat, miközben egyetlen kommandós sebesült meg könnyebben, de a túszokat már nem találták a korábbi börtönükben.

Noha később azt állították, hogy az akció talán csak néhány órát késett, és Obama elnök is úgy nyilatkozott, hogy a kommandósok mindössze egy-két nappal maradtak le a foglyok megmentésének lehetőségéről, a lap kormányzati forrásokból úgy értesült - noha Washingtonban pontos adatot erről nem tudnak - hogy a foglyokat több nappal, sőt, talán több mint egy héttel korábban egy új helyre vitték át.

A The Daily Beast online magazin csütörtökön brit és amerikai tisztségviselőkre hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház tavaly nem tartotta elég megalapozottnak a brit hírszerzés arról szerzett értesülését, hogy az IÁ hol őrzi a túszait, és csaknem egy hónapot késlekedett a mentőakcióval, de addigra már késő volt. A terroristák által meggyilkolt amerikaiak hozzátartozói közül többen kijelentették, hogy a kormányzat nem tett meg mindent a foglyok kiszabadítása érdekében.