Akkor is tárcsázzák a 112-t a szatmáriak, ha nincs is vészhelyzet
A 112 egy egységes európai segélyhívószám, amely a nap bármely órájában, ingyenesen hívható mind vezetékes, mind mobiltelefonról bárhol az Európai Unióban, sőt szinte az egész kontinensen –hangzik a meghatározás, viszont a pontos definícióhoz az is hozzátartozik, hogy mely esetekben lehet tárcsázni ezt az egységes telefonszámot.
Bátran hívhatjuk a 112-t, ha a mentők, tűzoltók vagy rendőrök beavatkozását igénylő helyzetet észlelünk, például ha súlyos közlekedési baleset szemtanúi vagyunk vagy látunk egy lángokban álló épületet. A megadott példákból pontosan kiderül, mire is találták ki a segélyhívót. Vészhelyzetekre, nem pedig arra, hogy forgalmi információkat kérjünk vagy épp időjárás-jelentést kapjunk. Mi több, az ilyen felesleges hívások le is terhelik a rendszert, veszélybe sodorva ezzel azoknak az életét, akik valóban a készenléti szervek segítségére szorulnak. Bár e ténynek magának értetődőnek kellene lennie, mégis sokan tárcsázzák a számot indokolatlanul.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Szatmár megyéből decemberben befutó 15 049 hívás 59,32 százaléka nem valódi vészhelyzetről értesítette a hatóságokat. Hogy mit jelent ez a százalékos arány pontosan? Azt, hogy ténylegesen indokolt hívásról mindössze 6 122 esetben beszélhetünk. A Speciális Távközlési Szolgálat (STS) weboldalán közölt havi statisztikát böngészve azonban nem csak ez derül ki, hanem az is, hogy a lakosság leginkább egészségügyi vészhelyzetekben tárcsázza az egységes segélyhívót. A hívások 61,60 százaléka a mentőszolgálat segítségét kérte, 22,59 százaléka a rendőrségét, a vészhívások 12,52 százalékát pedig a katasztrófavédelemhez (a tűzoltósághoz és Sürgősségi Életmentő Szolgálathoz) irányították át. A csendőrség hatáskörébe a 112-re befutott hívások 3,28 százaléka tartozott. Ha összesítjük a 2018-as év tizenkét havi statisztikáit, akkor is hasonló helyzetkép tárul elénk. Az elmúlt évben Szatmár megyéből kb. 170 ezerszer tárcsázták a 112-t, e hívások zöme, pontosabban szólva 56 százaléka azonban nem minősült vészhelyzetnek.
Az indokolatlannak minősített esetek között természetesen ott vannak a kamu, azaz szórakozásból elkövetett hívások is. Nos, csak óvatosan az ilyen játékokkal, ugyanis a 34/2008-as számú sürgősségi kormányrendelet értelmében a hamisan riasztókat és a kamu hívások kezdeményezőit is pénzbírsággal sújthatják, melynek összege 500 lejtől indul. Ha pedig valaki csak tévedésből hívja fel a számot, nem kell azonnal letenni, inkább közölni kell a diszpécserrel, hogy csak egy tévedés történt és további intézkedésekre nincs szükség. Használjuk felelősségteljesen a 112 adta lehetőséget.
