2019-05-16 08:41:04• hírek • közlemény

Agrárakadémia: húsmarhatartásról kezdőknek és haladóknak

Negyedik alkalommal szervezett május 15-én Agrárakadémiát a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület, a Szatmár Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Szatmár Megyei Ifjúsági Tanáccsal partnerségben. A csanálosi kultúrotthonban tartott esemény témája a húsmarhatartás volt.

A szervezők hívó szavára pedig sokan válaszoltak, így pótszékekkel is ki kellett egészíteni az előkészített nézőteret. Az információkban gazdag előadások után olyanok is érdeklődtek, akik egy-két szarvasmarhával rendelkeznek, de olyanok is, akik több mint kétszáz állatot tartanak.
 

Pataki Csaba megyei tanácselnök köszöntőjébe a szövetkezetek létrehozásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Példaként a skandináv országokat emléítette, ahol egy erős szövetklezetbe tömörültek a marhatartók és ma már ők alakítják a tej árát, nem pedig a felvásárlók. Beszélt arról is, hogy a Szatmári Termék védjegy alatt idővel a szarvasmarhatartók termékei is megjelenhetnek.
 

Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a Szatmári Falugazdász Hálózat koordinátora szerint a húsmarhatartás Szatmár megyében egy elhanyagolt ágazat, pedig nagy lehetőségeket rejt. Beszélt arról is, hogy a közelgő Ep-választásokat követően egy kiszámítható, biztos alapokon álló támogatási rendszert kell kiépíteni, ugyanis a húsmarhákat tartók eddig meglehetősen kiszámíthatatlanul kapták a támogatást: volt év, amikor állatonként 1000 eurót, de volt olyan év is, amikor csak 300-at.
 

Dr. Béri Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, egyetemi oktatója a húsmarhafajtákról beszélt. Mint kiderült, míg a tejtermelőknél a tenyészállatok tartása az előnyös, addig a húsmarhatartók esetében törekedni kell a jó keverékekre, hogy az anyai és az apai vonalról is a legjobb tulajdonságokat viselje az állat. Persze ehhez elengedhetetlen az is, hogy a tenyészállatok szaporítása is nagy odafigyeléssel follyon. Az előadó fel is vázolta a tökéletes húsmarha tulajdonságait: nagytestű, gyorsan nő, sok rajta az értékes és jó minőségű hús. Lehetőleg ne legyen szarva és ne legyen temperamentumos.



Bohonyi János, a Szatmár megyei Nemzeti Állattenyésztési Ügynökség vezető tanácsadója előadásának bevezetőjében közölte: Romániában méltánytalanul alacsony a marhahús fogyasztása: 3-4 kilogramm évente személyenként. Az EU-s átlag 25 kilogramm, az angolszász területeken viszont megközelíti a 35 kilogrammot. A szakember a folytatásban a mesterséges megtermékenyítés fontosságáról beszélt, amitől a szatmári gazdák egy kicsit idegenkednek. Pedig ezzel az eljárással könnyen lehet a célnak megfelelő, jó tulajdonságokkal rendelkező utódokat létrehozni. Szó esett a marhatartók támogatási rendszeréről is. Az előadó felhívta a figyelmet a támogatás-igénylés buktatóira is.
 

Tóga István, a Dél-Nyugat Helyi Akciócsoport menedzsere a mezőgazdasági szövetkezetek fontossága a helyi vidékfejlesztésben. Hangsúlyozta: el kell felejteni a kommunizmusban működő szövetkezetetek. A mostani szövetkezetek létrehozása előnyös az egész helyi közösségnek, hiszen együtt tudnak fejlődni. Példaként a csanálosi Schöntal Innovative Szövetkezetet hozta fel, amely pár év alatt hatalmasat fejlődött. Az előadásokat követően egyébként a résztvevők el is látogattak a farmra, ahol az elmélet után láthatták gyakorlatban is, hogy hogyan működik egy húsmarhatartó szövetkezet.
 

Ám előtte még Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója beszélt a modern állattenyésztés alapjairól, Dr. Bacsó László, a Szilágy megyei Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgaztóság ügyvezető igazgató helyettese pedig a kisvágóhidakkal szemben támasztott elvárásokról tartott előadást.


Hozzászólás:
Kapcsolódó hírek:
Legfrissebb apróhirdetések:
További friss hírek:
Kiemelt hírek:
Valutaváltó:


Promó: