A válság ára: a közalkalmazotti fizetések visszavágása helyett szolidaritási adót és a nyugdíjemelés halasztását javasolják

A koronavírus okozta gazdasági válság várhatóan mindenkit érinteni fog valamilyen formában. A Román Akadémiához tartozó Életminőség-kutató Intézet adatai szerint hosszú évekbe fog telni, amíg a válságot megelőző szintre emelkedhet a jövedelmek értéke.

Az intézet javaslata szerint el kell halasztani a nyugdíjak 40 százalékos emelését, amelyet 2019-ben fogadott el a parlament, és 2020 őszétől lépett volna érvénybe. Ugyanakkor a munkanélküli segélyt több mint a duplájára emelnék. Továbbá, minden 3200 lej fölötti jövedelmet megadóztatnának egy úgynevezett szolidaritási adóval, függetlenül attól, hogy nyugdíjról vagy fizetésről, esetleg bérleti díjból vagy vállalkozásból, osztalékból származó bevételről van szó. (Több mint 200.000 olyan személy szerepel az Országos Nyugdíjpénztár adatbázisában, amelynek a nyugdíja meghaladja a 3200 lejt, a hadsereg és rendőrség kötelékében dolgozókat, bírák vagy parlamenti képviselőket nem számolva). A javaslat szerint ez sokkal jobb megoldás lenne, mint a köztisztviselői fizetések csökkentése, ahogyan a 2009-es válság esetében történt. 

A szolidaritási adót egy meghatározott időszakra tartanák indokoltnak, ami néhány hónaptól akár egy évig terjedhetne. A Munkaügyi Minisztérium adatai szerint Romániában másfél millió munkavállalót érintene a szolidaritási adó, a 2019-es adatokat figyelembe véve.

A tanulmány kiemeli, hogy a korábbi válságok tapasztalata azt mutatja, hogy a fizetések és nyugdíjak reálértéke lényegesen lassabban éri el újra a válság előtti időszakot, mint ahogyan a gazdaság újra emelkedő pályára lépne, 2009-ben például 5-6 évre volt ehhez szükség. Ez azt jelenti, hogy hosszú évekre van szükség ahhoz, hogy az életszínvonal a válságot megelőző szintre emelkedjen.

A tanulmány teljes szövege itt olvasható el.